ÁLLAM:	Románia
FŐVÁROS:	Kolozsvár
TERÜLET:	57.000 km²
NÉPESSÉG:	4.133.358 fő
HIVATALOS NYELV:	román, magyar
PÉNZNEM:	román lej
GÉPKOCSIJELZÉS:	RO
IDŐZÓNA:	EET (UTC+2)

Erdély nem véletlenül ejt rabul mindenkit, aki odalátogat: az elmúlt évek óriási változásai ellenére, immár az Európai Unió részeként továbbra is őrzi egyedülállóan gazdag hagyományait, kulturális sokszínűségét és lakóinak legendás vendégszeretetét. Az utóbbi néhány évben a magyar turisták egyik legkedveltebb úti célja lett, nyaranta százezrek keresik fel. Az egyre növekvő népszerűség nem véletlen, hiszen Erdély annyira változatos és sokszínű, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű utazóknak is életre szóló élményt nyújt.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

A Békás-szoros és a Gyilkos-tó

A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza cca. 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja. A bazársoron természetesen a korondi székelyek árulják portékáikat. A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő Gyilkos tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó földcsuszamlás, völgyelzáródás révén keletkezett 1837-ben. A tóban konzerválódtak a fenyőfák. A Gyilkos nevet onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint a hirtelen feltöltődő tóban nyájak és pásztorok lelték halálukat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. Nyári időszakban fürdőzők lepik el. A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el. A búcsút a Causescu időkben is megtartották a securitate fokozott ellenőrzése ellenére is. A közelben lévő Mohos-tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaság találhatók.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tordai-hasadék

Erdély egyik legcsodálatosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. A természettudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre. A mintegy három kilométer hosszúságú szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak.

[LAP TETEJÉRE]

Legendák

* Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.)
* A Tündérvár nevű barlangban tündérek laknak. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, akkor hordják ki a tündérek a kincseket.
* Balika (vagy Balyka) román betyár, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

 

[LAP TETEJÉRE]

Arad

[LAP TETEJÉRE]

A Szabadság-emlékmű

Az aradi Szabadság-szobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel Aradon az aradi vértanúk emlékére. Zala 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Az eredeti tervektől eltérve, saját művészi alkotásává formálta a szobrot. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária. A szobor ünnepélyes felavatására 1890. október 6-án került sor. Az ünnepélyen részt vettek a vértanúk családtagjai (Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia), illetve a szabadságharc tisztjei közül Klapka György. Az emlékművet 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították. Utána az aradi várban őrizték. 1999-ben Radu Vasile kormánya úgy határozott, hogy a Szabadság-szobrot átadják a ferences szerzetesrendnek. 2004-ben Adrian Năstase kormánya, több országgyűlési képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében.

[LAP TETEJÉRE]

A vár

Arad városának a történelem folyamán több vára is volt, sőt, maga a középkori városmag is máshol helyezkedett el, mint manapság. Korunkra legjobban az újkori erőd maradt fenn, melynek meglátogatásakor fejet hajthatunk az 1848/49-es szabadságharc után itt kivégzett tábornokaink előtt is. Az erődhöz a központból a Piaţa Avram Iancu térről a Str. N. Bălcescu vezet, át a Maros-folyó hídján.
Arad már a 11. században várispánsági központ volt. Első, Árpád-kori vára a mai Aradtól 7 km-re keletre, az egykori Öthalom v. Glogovác falu területén feküdt. A tatárjáráskor (1241/42) ezt a várat és Arad (vagy ahogy akkor mondták: “Orod”) városát is elpusztították a mongol seregek. A felégetett város alig volt képes magához térni, majd később, a török beütések elől menekülők megvetették a mai Arad városának alapjait az elpusztult “Orod”-tól nyugatra, a Maros partján. Az új város mellett a törökök 1552-1554 között palánkvárat emeltek, mely véglegesen csak 1688-ban került vissza keresztény kézbe. A részben átépített, több ostromot túlélt régi vár a 17. század végére meglehetősen rossz állapotba került. Bár 1698-ban kijavították, III. Károly király megígérte Aradnak, hogy szabad királyi várossá teszi és egy új várat építtet. Arad új várának felépítése csak Mária Terézia uralkodása idején vált valóra. A királyné az 1750-ben kelt rendeletével megtiltotta a város lakóinak, hogy a készülő vár közelében letelepedjenek, és ott házakat emeljenek. A város az építkezés céljaira átengedte a Maros kanyarulatában lévő erdős szigetet, ahol Philipp Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján megkezdték a Vauban-rendszerű, szabályos hatszög alaprajzú, csillag alakú, többszintes kazamatákkal ellátott vár felépítését. Az 1763-1783 között felépült hatalmas vár kerülete 3180 m, területe pedig megközelítően 730.000 négyzetméter lett. Minden oldalán külön bástyákat helyeztek el, hat kapuval. Az egész várat külső sánc vette körül, melybe szükség esetén a Maros vizét ereszthették. A várban mintegy 3600 katonát lehetett elhelyezni 296 ágyúval. Az 1848-as szabadságharc eszméihez Arad ifjúsága és polgársága is csatlakozott; a várat a katonasággal együtt körülzárva hosszú és véres ostromot követően 1848. június 28-án elfoglalták, miután a megkötött megállapodás alapján a császáriak kivonultak belőle. A világosi fegyverletétel után, augusztus 17-én adta át az erődöt az orosz csapatoknak Damjanich János tábornok, akit tizenkét társával együtt október hatodikán az aradi vár előtt végeztettek ki az osztrákok. A kivégzések helyén, a vártól délre 1881-ben emeltek kőemléket, amit a románok később ledöntöttek. Helyén ma emlékoszlop áll. A vár a 20. század második felében szigorúan őrzött katonai objektum volt. Napjainkban kívülről már megtekinthető, körüljárható, sőt, egyes mára lakatlanná vált részeibe betekinthet a kíváncsi utazó.

[LAP TETEJÉRE]

A Kultúrpalota

A palotát a Kölcsey társaság kezdeményezésére építették 1911-1913 között, Szántay László tervei alapján. Építészetileg több stílus keveredése jellemzi. Felismerhető a klasszicista, olasz reneszánsz, és francia gót, ugyanúgy, mint a francia barokk és a román. A homlokzaton a tudomány, a zene és az irodalom muzsáit ábrázoló féldombormű látható. A hal szecesszionista stílusú, ablakain pedin pedig a nouveau-art stílust lehet fel. A freskókat arany-lapocskák fedik. A kupola boltozatán a Naprendszer és a Halley üstökös látható. Ebben az épületben található az Aradi Filharmónikusok, A Történelmi múzeum, és a Természettudományi múzeum. A palota hangverseny-terme olyan nagy neveket látott vendégül, mint: Richard Strauss, Bartók Béla és George Enescu. Az épület környékén lévő utak személyiségek neveit viselik, így George Coşbuc költő Alexandru Xenopol történész-filozófus; P. Pipos neveléstan tanár; I.P.Şirianu Arad egykori főispánja; Gh.Popa de Teiuş első aradi főispán.

[LAP TETEJÉRE]

A Közigazgatási Palota

A közigazgatási Palotát, amely jelenleg a Polgármesteri Hivatalnak, a Megyei Tanácsnak és a Prefektúrának ad otthont, Pékár Ferenc tervei alapján 1872-1874 között építették. Stílusa a flamand újreneszánsz és a későközépkori városházak stílusát ötvözi. Az épület U alakú, tornya 54 m, óraszerkezetét Svájcból hozták, 1878-ban. A toronyóra mechanizmusa minden egész órában egy hazafias dalt játszik. A hal ablakait évszakokat allegórikusan megjelenítő ólomberakásos ablaküvegei díszítik. A palota előtti teret 1989 decembere óta a Forradalom tere nevet viseli.

[LAP TETEJÉRE]

Aradi vértanúk emlékoszlopa

Az obeliszk a vártól kb. 500 méterre, a főúton jobbra kanyarodva, a Váralja negyedben található, egy focipálya mellett. Az emlékművet 1881. október 6-án avatták fel, a magyar forradalom és szabadságharc 1849-ben, Aradon kivégzett tizenhárom tábornokának emlékére. Az emlékmű egyik oldalán a kivégzés dátuma, a másik három oldalon a tábornokok neve szerepel, a kivégzés sorrendjében. Az építmény talapzatába, 1974. október 6-án, külön kis ládákban helyezték el tizenegy vértanú földi maradványait: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly tábornokokét. Kiss Ernő maradványai Eleméren (ma Jugoszlávia), míg Desewffy Arisztidé Margonyán (ma Szlovákia) nyugszanak.

[LAP TETEJÉRE]

Brassó

Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a NémetLovagrendnek adományozott. Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareş betört Erdélybe és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt, amit le is rombolt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1580 körül jelent Nireus (Nyirő) János nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a Fons Vitae, Az életnek kvtfeie(kútfeje), évmegjelölés nélkül. 1603-ban itt halt meg Székely Mózes, a IX. Radu Şerban vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el.1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Antonio Caraffa felgyújtotta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feketék. A következő években a kurucok kifosztották, 1849 márciusában pedig Bem foglalta el. 1849. június 19-én a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. Andrei Şaguna kezdeményezésére, 1850-ben megalakult az első román nyelvű gimnázium, amely mai napig alapítója nevét ismeri. Az első távíró vonal 1854-ben jött létre Brassó és Nagyszeben között. Az első vonat 1873. március 30. haladt át a városon. Később, 1879-ben megépült a Brassó–Bukarest vasútvonal.1889-ben beindult az első telefonközpont, 22 előfizetővel. Brassó első villamosa 1891-ben indult el, ami a Városháztértől a Bertalan nevű negyedig haladt. (Mára már megszűnt ez a vonal.) 1916. augusztus 16-ám behatolt Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, dr. Gheorghe Baiulescu lett Brassó első román nemzetiségű polgármestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítették a Bertalan negyedben.1930-ban megalakult az első villamos-energia szolgáltató üzem. 1940. november 10-én egy 7,4°-os (Richter skála szerinti) rázta meg a várost. 1943-tól 1944-ig az amerikai repülök több ízben is lebombázták a várost. 1945 januárjában megkezdődött, a brassói szászok deportálása Szovjetunióba. 1960-ban megépült a városközpontban található Drámai Színház.1968-ban első alkalommal tartották meg az Aranyszarvas Nemzetközi Fesztivált. 1971-ben megalakult az első brassói egyetem. 1977. március 4-én hatalmas, 7,2°-os (Richter skála szerint) földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódott. 1986. augusztus 31-én újabb 7°-os (Richter skála szerint) földrengés volt. 1987. november 15-én Brassóban zavargások törtek ki a kommunista rezsim és Nicolae Ceauşescu ellen. A megmozdulást hamar visszaverték és számos felkelő ember eltűnt vagy börtönbe került. 1989. december 22-én, Temesvárt követve, Brassóban is elkezdődött a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesültet követelt.

[LAP TETEJÉRE]

Fekete templom

Brassó központjának impozáns épülete a XIV-XV. században épült. A munkálatok 1383-ban kezdődnek, a tervrajzon szereplő gótikus templom méretei hatalmasak: hossza 89m, szélessége 38 m és magassága 42 m. A tervekben két torony szerepel, de csak egyet építenek fel, magassága 65m. 1421-ben, amikor a munkálatok már a végéhez közelednek, törökök özönlik el a települést és jelentős károkat okoznak a templomban is. A veszély múltán a munkálatok folytatódnak és 1477-ben felszentelik a templomot, 1514-ben pedig a tornyot. 1542-ben, amikor a szász város elfogadta Honterus reformját és áttért a luteránus vallásra az addigi katólikus templomból evangélikus lett. Valaha a templom falára jegyezték fel az erdélyi történéseket 1143-1571 között, de Orbán Balázs könyve szerint ott volt a templomépítésre adományozók listája is. Sajnos a feléjegyzések megsemmisültek az 1689-es hatalmas tűzvészben, amely után az épület Fekete templom néven vált egyre ismertebbé.

[LAP TETEJÉRE]

Fehér torony

A Fehér torony 1494-ben egy szikla tetejére épült. Zárt félkör alakú, amelynek egyenes része a város felőli oldalon van. Az építmény 5 szintű, magassága a talajviszonyok függvényében 18-20 m között változik. Fehér elnevezését a kinézete indokolta, ugyanis falát vakolat fedi, és azt fehérre meszelték. A torony teteje bástyafokos, oldalán pedig ma is láthatóak azok a konzolos párkányok, ahonnan kőzápor hullott a támadók nyakába. Bejárata olyan magasan volt, hogy csak létrán lehetett bejutni a toronyba. Az 1689-es nagy tűzvész nem kerülte el ezt a tornyot sem, kiégett, ám a nyomok eltávolítására csak az 1723-as restaurálás alkalmával került sor. A városvédelmi elképzelés szerint e tornyot az ón- és rézművesek védelmére bízták.

[LAP TETEJÉRE]

Tanácstér

A hajdani Markplaz vásártér 1520-ban kapta meg hivatalosan a vásárszervezési jogot, de már 1364-től éves vásárt tartottak itt, ahova az országból és külföldről is érkeztek kereskedők. A teret körülvevő árkádos házak sokmindenről tudnának mesélni. A tér közepén állt hajdanán az elítéltek megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt pellengér. Itt hajtották végre a boszorkányok büntetését, de itt fejezték le 1688-ban a csizmadiák céhének vezetőjét Stefan Stenert, aki ellenezte az osztrák seregek bevonulását Brassóba. 1892-ig a téren két kút is működött. Legjelentősebb épülete a Tanácsháza, amely 1420-ba épült és a tér közepén található. Jelenleg a Történelmi múzeum kiállítótermei vannak benne. A 16 szám alatti házban működött valaha a város első patikája.

[LAP TETEJÉRE]

Igazságügyi Palota

1900-ban Georg von Weer a Királyi Törvényszék azon kérésével állt elő, hogy Brassó közössége engedélyezze egy 9450 négyzetméternyi terület kiutalását, ahova felépíthetik az Igazságügyi palotát. A kérvényt jóváhagyták, a területért egy szimbólikus összeget számoltak fel, de leszögezték, bármely a területen meglévő vagy felépítendő ingatlannak közhasznunak kell lennie. Végülis a területen az Igazságügyi palota mellett felépítettek egy börtönt és műhelyeket a rabok számára. A munkálatok 1902-ben fejeződtek be. és egy szép eklektikus palotát eredményeztek. Falai között ma a Prefektúra, a Megyei tanács és több intézmény is működik.

[LAP TETEJÉRE]

Tanácsháza

Egy 1503-as dokumetumban szerepel az épület Praetorium néven. 49 m magas tornyát 1528-ban fejezik be, ám a következő évszázadban tüzek martaléka lesz.1608-ban egy villámcsapás okoz tüzet, majd az 1689-es tűzvész olyan maradandó károkat okoz, hogy át kellett építeni. Akkor jelenik meg a földszínt loggiája, amely fölött ma is látható Brassó gyökeres koronája. 1742-ben a rézművesek kapcsolják boltíveiket az épülethez. A torony mai kinézetét 1910-ben kapta. 1876-ig itt működött a polgármesteri hivatal, majd levéltárnak használták, és a XX. század elején csak a Kronstadter Zeitung kampányának köszönhetően úszta meg a lebontást. 1950 óta itt működik a város történelmi múzeuma, ahol régészeti, régipénz, közép- és modernkori és gyógyszerészeti részlegek várják a látogatókat.

[LAP TETEJÉRE]

Csíkszereda és Csíksomlyó

Csíkszereda az egykori Csíkszék székhelye volt, ma Hargita megye székhelye. A 42000 lakosú modern város lakosságának 82 %-a magyar, román szót ritkán hallani. A Causescu érában a régi városközpontot részben elbontották, s lakótelepeket építettek helyébe. A szerencsésen megmaradt részen barátságos sétáló utcát hoztak létre. Éttermek, cukrászdák sorakoznak itt. A sétáló utca végén található a magyar konzulátus. A Mikó várban múzeum és skanzen látható. Csíksomlyó összenőtt Csíkszeredával, annak egy városrésze. Pünkösdkor magyarok százezrei zarándokolnak a nyeregben tartott misére. A város a közeli csíkszépvízi tóból kapja ivóvizét.

Története

Csíkszereda az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is. Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) – a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya – a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714-1716 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól Kájoni János nevezetes nyomdája is itt működött. Az 1643-as katonai összeírásban (lustrán) 44 családfő neve, összesen 108 személy szerepel, ekkor 25 különböző családnevet jegyeztek fel. A város első szakmai közösségei a 17. században jöttek létre, a csizmadiák céhét például 1649. november 4-én II. Rákóczi György szabadságlevele is említi. 1661 szomorú esztendő a csíki krónikákban. Mivel a csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által a porta beleegyezése nélkül indított lengyelországi hadjáratban, Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot. A támadásról az abban résztvevő híres török utazó és történetíró: Evlia Cselebi is ír. Kájoni János, a csíksomlyói ferencrendi szerzetes a következőket jegyezte fel: "A pogányság … az egész Csíkot elrabolta." Mint 1650-ben, 1665-ben, 1677-ben valamint 1707-ben, Csíkszeredában általános székgyűlést tartottak, ahol a szék konstitúcióit és határozatait hirdették ki. Az 1707-es gyűlésen határozták el, hogy Csíkszék és Háromszék közös követet küld II. Rákóczi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjéhez. A város fejlődését fékezte földrajzi elszigeteltsége, határőrségi státusa, valamint a székelység örökösödési jogrendszerének következményei. 1764-ben a férfiak nagy többségét behívták a határőrezredbe. A város első általános iskolája 1751-ben létesül. Az 1721-es összeíráson 49 háztartást jegyeztek, mintegy 250 lakóval, 1758-ban a ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építésének idején a város lélekszáma 450-re emelkedett. Teleki József "úti jegyzéseiben" (1799) már 83 házat említ. Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállása a Mikó várban volt. A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe. 1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy "Csik- Szerdának és Kézdi- Vásárhelynek gyönyörű vidéke van." A város első újsága 1849-ben jelent meg "Hadi Lap" címmel. 1851-ben kórház létesül. Az 1850-es összeírás Csíkszeredában már 229 házról tesz említést, 961 lakossal, ebből 914 magyar, 15 örmény, 14 cigány, 12 német és 6 más nemzetiségű. A 19. század közepén Csíkszereda megerősödött: hozzácsatolták a közeli Martonfalvát, 1891-ben pedig Csütörtökfalvát. Mindezek ellenére Orbán Balázs a Székelyföld leírásában még ezt írja: Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városias küllemmel bíró falu Csíkban akárhány van.
A városon áthaladó vasutat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak, és ez eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdődött a villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban Zsögöddel, 1959-ben pedig Csíksomlyóval és Csíktaplocával. Növekvő közéleti szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett. A város pecsétjét, zászlaját és címerét Benkő Károly: Csík- Gyergyó- Kászon c. könyvében így írja le: "…három szál nefelejcs van egy szív alakú edény formán rézre bevésve, kimetszve, balfelől C, jobb felől S betűkkel, és e körírással: Sigillum Opidi Csík Szereda … A város zászlaja újabb keletű lehet: a két fehér sávot egy keskenyebb vörös csík választja el. A felső fehér mezőben két nefelejcs, az alsóban egy…" A valószínűleg e század 20-as éveiben kőből készült címer ma a Csíki Székely Múzeum gyüjteményében található. Az 1897. április 5-én felavatott vasút jelentős változást hozott, a városban kisebb faipari, könnyű- és gépipari egységek létesültek. A városkép is csakhamar megváltozott. 1888-ban újjáépítették a kórházat, 1898-ban elkészült a mai városháza, 1911-ben pedig a mai Márton Áron Főgimnázium, ahová az egykori, már négy évszázados csíksomlyói iskola költözött. 1910-ben Csíkszereda lakossága 3.701 fő volt, ebből 3.591 magyar, 45 német, 44 román és 21 más nemzetiségű. 1930-ban a lélekszám már 4.807 főre növekedett, ebből 3.796 magyar, 598 román, 253 zsidó, 71 német és 89 más nemzetiségű. A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány találkozót. Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártóipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelyeként az erőltetett központi ipartelepítési politika eredményeként a város lakossága jelentősen módosult: az 1992. január 7-i népszámlálás adatai szerint lakosainak száma összesen 46.029. A nemzetiségi összetétel pedig: 38.204 magyar, 7.451 román, 228 cigány, 67 német és 79 más nemzetiségű. Az 1989-es eseményeket követően a piacgazdaságra való áttérés évei következtek, melyeket kezdetben a teljes makrogazdasági instabilitás jellemzett. Az országban uralkodó trendek – háromjegyű infláció, visszaesett termelés, magas munkanélküliségi ráta, a költségvetés és a fizetési mérleg hiányának növekedése – Csíkszereda gazdaságát sem kerülte el, 1992-ben érve el a mélypontot. 1990-ben megjelent a magánszféra, amely növekvő ütemben fejlődött, és mára meghatározóvá vált a város gazdasági életében. A városban az országos átlagot meghaladó arányban jelent meg a külföldi tőke.

Ferences kegytemplom

A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára. Külön értéket képvisel a temploban a stalluma szentélyben és a szószékaz templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes üvegablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.
Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek. Alkotójuk Vincefi Sándor hajdani csíkszeredai szobrászművész. A templomhajóban, a baloldali hosszú pad támláján látható domborműveket Imets László csíkszeredai művész készítette az 1980-as években. Magyar és ferences szenteket ábrázolnak. A kórus alatt, kimenet jobb oldalon, a háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található (1686). A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik.

[LAP TETEJÉRE]

A kegyszobor

A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1510 körül készült reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatját, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

[LAP TETEJÉRE]

A Salvator-kápolna

Építéséről hiteles adat nincs. Losteiner Leonárd ferences történetíró adatai szerint "Capistrán János és a nagy Hunyadi 1456-ban, a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 6-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát"; vagyis a nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alkotása. 1680 körül bővítették Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával. Ugyanakkor készült a címerekkel díszített donga is. 1800 körül festették a kazetták alakos ábrázolásait, valamint az ugyancsak kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot. A boltozat kazettáin angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított keretekben apostol, illetve ferences, jezsuita és remete szentpárok láthatók. Négy kazetta virágdíszes. A karzat ötkazettás mellvédjén Patrona Hungariae feliratú Madonna, Szent István és Szent László királyok képei, valamint virágdíszek vannak megfestve. A Salvator kápolna egy múlt századi könyvillusztráción
1679-ben készült a főoltár, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. A középső képen a keresztet tartó Krisztus festett alakja látható. Ezt Pál apostol és Katalin vértanú festett képei fogják közre. A diadalív előtti déli mellékoltár, felépítésében, festett faragványaival és a Fájdalmak Emberét ábrázoló oltárképével közvetlenül kapcsolódik a főoltár mesteréhez. Az északi mellékoltár Máriát királynői viseletben, karján Jézussal jeleníti meg. Felépítése és festett dísze késő-reneszánsz jellegű. Ez a második, a két oltár készítőjével egy időben dolgozó, de más mestertől származhat.
A déli oldalon egyszerű szemöldökgyámos gótikus ajtó látható "Renov.Salvator 1678" felirattal. A középkori épületnek ez volt a bejárata. A középkorban a kápolnát kőfal övezte.
A Salvator-kápolna épülete és művészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jellegzetes és fontos emléke. Az ajtó előtt hatalmas, díszesen kidolgozott kőkereszt áll, oldalán vésett szöveggel. 1876-ban állították a gyergyóalfalvi hívek az 1567-es győzelem emlékére.

[LAP TETEJÉRE]

A Szent Antal-kápolna

A Kissomlyó-hegy nyugati oldalán van a Szent Antal kápolna. Az első kápolnát Mák János ferences testvér építette az 1661-es dúlás után. 1750-1773 között újraépítették - immár nagyobbra méretezve - a mai kápolnát, amelyet azután többször is javítottak. Legutóbb P. Écsy János házfőnök javíttatta 1975-ben és az oltárt szembeoltárra változtatta. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja.

[LAP TETEJÉRE]

Mikó-vár

Késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, építője neve után Mikó-várnak, vagy ahogyan a korabeli dokumentumokban megjelenik, Mikóújvárnak neveztek. A vár építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585–1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. Mikó Ferenc a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, az említett funkciója mellett Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, diplomata és krónikaíró volt. A mintegy 75x70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas évében fejezték be. Az első írásos dokumentum, mely igazolja a vár létezését, egy 1631-ből származó deliberátum. Mikó Bethlen Gábortól kapta ajándékba a „szeredai fejedelmi jószágot” és egyben engedélyt a vár felépítésére, de halála után közvetlenül (1635) fiát, Józsefet azért fogta perbe martonfalvi Pánczélos István és Balázs, mert atyja kárpótlás nélkül sajátította ki földjeiket a vár építésekor. Az örökös korai halála után özvegye, Macskási Ilona másodszor is férjhez ment, s így a vár hosszabb ideig Damokos Tamás csíkszéki főkirálybíró kezében volt. 1661. október 21-én Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkba, a várat elfoglalták és felégették. A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, amit a bejárati kapu fölött elhelyezett, kőbevésett felirat is igazol. 1735-ben Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészítette a várkastély alaprajzát, mely a vártörténet fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. A kápolnamennyezetet szerény, későbarokk stukkó díszíti, ablakainak gótikus formája későbbi átalakítás eredménye. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található, főpárkányuk fölött pedig magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet. 1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája, ettől kezdve 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején itt volt Gáll Sándor hadiszállása. A szabadságharc leverése után is katonai hatóságok birtokolták a várat. 1890-ben a kapubástya oldalához egy-egy épületszárnyat építettek, melyeket 1990-ben bontottak le. Az 1880-as években fokozatosan feltöltötték a vársáncot. Rövid időközöket leszámítva – amikor különböző intézmények és hivatalok működtek a várban – egészen a 20. század közepéig a katonaság használta a várat. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.

[LAP TETEJÉRE]

A Pretórium

A hajdani Csík-, Gyergyó- és Kászonszéknek a 18. század végéig nem volt állandó közigazgatási központja. A szabad székely nemzet alkotmányos közgyűléseit leginkább a főkirálybírók lakhelyén tartották. Mivel a 18. század végén az állandó székhely létrehozását törvényesen is elrendelik, annak ellenére, hogy a kormány Csíkszeredában Mártonfalvát jelölte ki erre a célra, hosszas huzavona után az 1810. május 21-én megtartott gyrás gyűlés mégis Somlyó mellett szavaz.
A székház helyét a ferences kolostorral szemben, az egykori temető végében jelölik ki, ahová a kászoni Balási József akkori alkirálybíró előbb ideiglenes színt emeltet fából.
A székház alapkövét csak 1828-ban rakják le, és páter Boros Fortunát feljegyzése szerint „kerek tíz évig építik”. Az építés körülményeiről csak annyit tudunk, hogy „építési biztosként” Henter Jánost nevezik ki, akit az 1835. november 3-án tartott gyűlés határozata alapján, királyi táblai assessori (székülő) kinevezése miatt Lázár Antal nótárius vált fel. Ugyanezen a gyűlésen Balási József beszámol az építés addigi helyzetéről. A székház megépültéig a gyűléseket a római katolikus gimnázium szemináriumának nagytermében tartják. A nehezen folyó építkezések felgyorsítása érdekében, az 1837. március 29-i gyűlés döntése értelmében: „a primori rend a székházépítés költségeihez hozzájárulni köteles”. Minden igyekezet ellenére Csíkszék közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási központja csak 1841-re készül el, Balási József főkirálybírósága alatt. Balásiról Endes Miklós feljegyzi, hogy „a somlyói székházat és a kászonimpéri kúriát építette” – s nem kizárt, hogy ugyanazokkal a mesterekkel. Kászonimpéri kúriáján tudjuk, hogy bécsi mesterek dolgoztak. A székek felszámolása és a vármegyerendszer kialakulása után a székház beköltözik Csíkszeredába. Előbb a közigazgatástól elválasztott törvénykezés, majd 1878 után maga a közigazgatás is. Kezdetben a gimnázium bentlakása, 1888-tól a tanítóképzőé is, majd a gimnáziumnak Csíkszeredába való költözése után, 1911-től a teljes tanítóképző-intézet költözik ide. 1920-ban az épület az állam tulajdonába kerül, a tanítóképző pedig beköltözik Csíkszeredába. 1922-ben a Stabilimentnek nevezett szövőüzem működik az épületben, majd ennek bukása után lakásokat alakítanak ki benne. A sok funkciócsere és a kevés karbantartás miatt, az 1930-as években omladozik az épület. Ebben az időben a gondnoka dr. Szász Gyula volt, egykori vármegyei aljegyző. 1930-ban ide „telepedett” a kezdődő múzeum, de tartottak az épületben falusi bálokat, sőt Ezer Székely Leány Találkozót is. Gr. Bethlen Györgyné, báró Jósika Paula, az Országos Katolikus Népszövetség elnöke 1937-ben megvásárolta az ingatlant és BÁRÓ JÓSIKA ALAP néven alapítványi vagyonná nyilvánította, és a „Salvator” Egészségháznak (szülőotthonnak) átengedte. De helyet kapott benne a „Kaláka” nevű katolikus leány népfőiskola is, miközben továbbra is itt „őrizték” a Csíki Székely Múzeum gyűjteményét. 1940 után a magyar állam átvette az intézményt, és az 1941–42-es tanévben visszaköltöztetik ide a tanítóképzőt. Ekkor a „Kaláka” a szemközti épületbe hurcolkodik, és a „Csíksomlyói Egyháztanács segítőkészségére volt szükség, hogy a múzeum gazdag és értékes anyagát is félre lehessen tenni az útból” – emlékszik vissza az akkori iskolaigazgató. 1941 novemberében az igazgató által elkészített terv szerint megkezdődtek az átalakítási munkálatok, melyeket műszaki tanácsosként vitéz Bakó Gábor irányított, Antal István királyi mérnök felügyelt és Szabó Dezső csíkszeredai vállalkozó végzett. Több helyiséget összevágtak, az alagsort rendbe hozták, az emeleti folyosót beüvegezték, a vízvezetéket, csatornát és villanyhálózatot kibővítették. A következő lépés pedig az épület lényeges kibővítése volt. Az 1942–43-as tanévtől az 1948–49-es tanévig működik itt újra a tanítóképző. 1949 után ismét az egészségügy tulajdonába kerül, és fertőzőkórháznak rendezik be.

[LAP TETEJÉRE]

A gimnázium

1666. július 12-én a somlyói ferenceseknek, a Rómában székelő De Propagande Fidehez írt leveléből megtudjuk, hogy ekkortájt 60 tanulója volt az iskolának. Ebben a levélben a szerzetesek segítséget kérnek az iskola építéséhez, amelyet meg is kapnak. Az építkezést 1669-ben fejezik be, páter Kájoni János zárdafőnöksége alatt. Ebben az időben a somlyói iskolában grammatika és humán osztályok működtek, ahol latin nyelvű oktatás folyt, és a csíki ifjakon kívül fogarasiak és moldvaiak is tanultak. 1667-től világi tanárokat is alkalmaznak, a tanítást pedig Róma támogatja. 1690-ben 171, 1694-ben 200 tanulója volt az iskolának. 1699-ben felvetődik az iskola bővítésének és egy új iskola építésének gondolata, valamint a más vidékről jött tanulók (háromszékiek, fogarasiak, moldvaiak) számára egy bentlakás építése. Lukács Mihály, aki 1692–1694 között az iskola tanulója, majd 1698–1699-es tanévben a tanára, 1725. szeptember 2-án már mint apostoli jegyző és kozmási plébános ír levelet Csíkszék hatóságához, amelyben értesíti a szék vezetőségét, hogy hajlandó néhány bentlakó tanulónak a költségét fedezni. Még az év november 21-én kelt végrendeletében vagyona örökségéül az általa alapított szemináriumot jelöli meg. 1731–1734 között összesen 353 tanulót tartanak számon. Ebben az időben a már meglévő osztályok mellett „retorika” és „poézis” osztályokat is létrehoznak. Az új osztályoknak megfelelő iskolahelyiséget 1733-ra készítik el, a régi iskolaépülettől keletre. Az emeletes épület jobb szárnyának földszintjén az elemi iskola, az emeleten pedig az alapítványos tanulók hálóterme kap helyet. Bal szárnyának földszintjén az alapítványos tanulók tanterme az emeleten pedig a két új osztályt helyezik el. Középen volt a színielőadások terme. A szerzetesek nevelési rendszerében fontos szerepet játszottak a színielőadások is. A darabokat főként a szerzetesek írták és diákok adták elő. Témájuk vallásos jellegű volt, és leginkább a nagypénteki misztériumról vagy a pünkösdi búcsúról szóltak. A kőalapokra, de fából emelt épület nemsokára leég. A következő évben a színház bal szárnyához még egy részt építenek. Az „íves helyiséget” (valószínű boltíves) az időközben megalakult Mária Társulat használja oratóriumnak (imateremnek, házi kápolnának). 1735-ben a színielőadások terme elé egy előcsarnokot építenek tölgyfából. A szerzet 1754-ben tartott zsinatán Bernárd János atyát egy új iskola építésével bízzák meg. Még ebben az évben hozzáfognak a leégett iskolával szemben a munkálatokhoz. Ebben az időszakban újítják fel teljes egészében a templomtól az iskoláig vezető, 117 méter hosszú, kőlábakkal ellátott fedett folyosót, melyet 1741-ben építettek Potyó Bonaventura és Kun László tanárok, valamint Csató Elek szerzetes atya hozzájárulásával. (Ezt a folyosót 1911-ben bontják le.) Az 1754-ben elkezdett épület támogatás hiányában abbamarad, és csak 1780-ban folytatódik. 1780. július 17-én kezdik meg az építéshez szükséges anyag összehordását. A teljes egészében kőből (téglából) épült iskola anyagát a csíki falvak szolgáltatták, de ezen felül a kőművesek mellé 1082 napszámost is. A közös nemzeti áldozattal épített iskolában már 1781 őszén megindul a tanítás. 1781 májusában az iskolaépülethez kapcsolva a csíki lovas és gyalogkatona székelyek a tanuló ifjúsággal együtt színházi előadásokra alkalmas épületet is állítottak. Az építendő szeminárium 5 öl hosszúságú alapját 1781. május 9-én kezdték ásni, néhány nap múlva letették az alapkövet. A kőműves pallér Péterffi József volt. A kész épületet, amely földszintes volt, 1782. január 6-án avatták fel ünnepélyes keretek között, a kor divatja szerint vers is íródott, amely sajnos, nem maradt fenn. A csíki papság mellett jelen volt a tiszti kar és a csíki birtokosság is. Mária Terézia tanügyi rendeletét (1773) követő időszakban, amely rendelet szerint a latin nyelv helyett a német válik kötelezővé az oktatásban, a somlyói iskola tanulói apadni kezdenek, majd II. József szemináriumot eltörlő rendeletének köszönhetően, az 1785–1786-os tanévben 2 tanulója marad az iskolának. 1790. január 28-án II. József visszavonja rendeletét. 1785-től kezdődően 1806-ig a javítási költségekhez is hozzájárul a Gubernium. Ezt a támogatást 1812-től megtagadják. Az újonnan kiadott rendelet szerint, a javításokat a károk okozói kötelesek fizetni. 1815-re az épület igen rossz állapotba kerül: a falakról hull a vakolat, a fedelén csorog be az eső, az ablakszemeket a jégeső betörte, padlózata helyett új kell és az ülőpadokat már javítani sem lehet – írja Bándi Vazul. Az épület gondnoka, Sándor Mihály főkirálybíró a szék mérnökével elkészítteti a javítási munkák költségvetését, amely 3433 forintra rúg. 1830-ban a szeminárium bővítésével párhuzamosan felvetődik a gimnázium bővítésének gondolata is. Az indok, ha a gimnázium épületének folytatásában épült szeminárium 5 lábbal magasabb lesz, hogy fog illeszkedni az előbbihez? 1834-ben Györfi Ferenc, a gimnázium igazgatója és a rendház főnöke azzal a kéréssel fordul a Guberniumhoz, hogy az új szeminárium építésével egyben a gimnázium épületét is bővítsék ki. Kérését jóváhagyják, építési biztosként Puskás Tamás csíksomlyói plébánost jelölik ki, az építőmester pedig Kremer János lesz. Az építkezés 1837 tavasza és 1838 ősze között zajlott. 
1848-ban a polgári demokratikus hadsereg lefoglalja az iskolát, amely csak 1851-ben nyitja meg újra kapuit előbb az elemi osztályok számára és a kolostorban. A katonaság által lefoglalt épületet fokozatosan és nehezen szerzik vissza. 1857-től rendre megnyílnak az V., VI., VII. osztályok, 1873-ban Imets Fülöp Jákó akkori igazgató buzgólkodásának köszönhetően 8 osztályossá, azaz főgimnáziummá fejlesztik. Az épület nagyobb átalakításon újból 1888-ban megy át, amikor a szeminárium részére megvásárolják a megüresedett székházat. Így a régi épület délkeleti szárnyát 14 méterre kitoldják, és Löwinger Miksa mérnök terve szerint több közfalat lebontanak, illetve áthelyeznek. Az így átalakított szárnyban rendezkedik be a gimnázium, a földszinten az algimnázium 4 tantermével, a természetrajzi és természettani múzeummal, a kettő között az előadóteremmel, a vegytani laboratóriummal és az iskolaigazgató 2 szobájával. Az emeleten: tanári tanácskozóval, 4 tanteremmel, 1 rajzteremmel, igazgatói irodával és a könyvtárral.
Az északnyugati részét 8 teremmel a tanítóképző kapja meg. A földszinten 3 tanterem és képezdei tanár szobája (előszobával), az emeleten 3 hálószoba és a díszterem, amelyben orgona is volt. Az 1889–1890-es tanévi oktatás már az új épületben kezdődik. Közben egyre nő a gimnáziumi tanulók száma és az 1900-as évek elején újra elengedhetetlen a bővítés és a korszerűsítés. Ekkor építenek új iskolát Csíkszeredában és költöznek át ide 1911-ben. A megüresedett épületet megvásárolja a Csíki Magánjavak a közben megalakult árvaház számára. Újabb átalakítások után az új intézmény 1913-ban kezdi meg működését.

[LAP TETEJÉRE]

A Vármegyeháza

A vármegyerendszer kialakulásával 1878 után, Csíkszereda Csíkvármegye központja lesz és mivel a megyei rendezési törvény a hivataloknak lehetőleg egy helyre való koncentrálását is megszabta, megindult a mozgalom az új vármegyeházának Csíkszeredában való felépítéséért, amelynek főszereplője és mozgatója Mikó Mihály akkori főispán volt. Csíksomlyóról előbb a Mikó-várba költözik be a vármegye-székhely 1879-ben és nemsokára neki is fognak az új székház építésének, szemben a várral, azon a helyen, ahol a meglévő egyszintes épületben és az épület mögött lévő barakkokban a honvédség székelt. A tervet Hám Ignác, az akkoriban alakult Államépítészeti Hivatal vezetője készítette (vagy készíttette) és a megye ún. „Ruházati alapjából” felveendő kölcsönből 1884-ben megkezdték az építkezést. Az építkezéshez anyaországi mestereket hoztak, közülük volt olyanok, akik aztán itt le is telepedtek és a Vár tértől Zsögöd felé vezető úton (a mai zsögödi Nagy Imre utcában) szép polgári házakat építettek maguknak. 1913–1914 között a régi épületet kibővítik, északi feléhez öttengelyes homlokzatot, tetőtornyos sarokrizalitot és a mai Petőfi utca fele további kilenc tengelyt toldanak, déli oldalához szimmetrikusan szintén öt tengelyt és egy tetőtornyos sarokrizalitot, valamint a főhomlokzatra merőleges tizenhat tengelyes szárnyat toldanak. A megyei hivatalok mellett az északi szárny földszintjére költözött 1914. január 1-től a felcsíki járás főszolgabírói hivatala, valamint más közigazgatási hivatalok is itt kaptak helyet. A bővítéskor nemcsak a új szárnyakat toldottak az épülethez, hanem a régi homlokzatot is átalakították, ami elégedetlenséget váltott ki több csíki polgárban, amely elégedetlenségnek a Csíki Lapok 1914. évi 18. és 19. számai hangot is adtak. Az új megyeház megépítése után költözik el az épületből a megyei közigazgatás és kapja meg helyét, a városi közigazgatás a Virág (jelenleg Kossuth) utcában lebontott régi épület helyett.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyergyószentmiklós

Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

[LAP TETEJÉRE]

Gyergyószárhegy, Lázár-kastély:

A Lázár-kastély pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton juthatunk be a kastély udvarába. A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők. A kastélyt, annak homlokzati részét Lázár István (Lázár András fia), Bethlen Gábor hajdani játszótársa és főembere, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája építette ki, aki az 1596. évi agyagfalvi székely gyűlésen elnökölt. Címere alatt a főbejárattól balra levő bástyán az 1632-es évszám olvasható. Ez építkezés befejezését jelzi. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: a konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok a kastélyt felégették. Lázár Ferenc a romos kastélyt kijavíttatta. Neki tulajdonították a "nagypalota" (lovagterem) építését, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. Halálával lezárult Szárhegy fénykora. 1748-ban egy része újból leégett. Az 1872-es tűzvésznek a kastély is áldozatául esett. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527-1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is. A kastélyt 1967-től csaknem két évtizede lépésről lépésre restaurálják. Elkészült a főépületből a központi épületrész (a galéria), majd az épület hátsó részében levő Lovagterem (Tanácsterem), a Gólyás bástya és restaurálják az Asszonyok házát valamint a Túrós bástyát. A Lovagteremben faragott bútorok, székek (erdélyi nemesi címerekkel díszítve), vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították. Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben a hagyomány szerint a felkelések résztvevőit tartották fogva.A Lázár-kastély pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton juthatunk be a kastély udvarába. A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők. A kastélyt, annak homlokzati részét Lázár István (Lázár András fia), Bethlen Gábor hajdani játszótársa és főembere, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája építette ki, aki az 1596. évi agyagfalvi székely gyűlésen elnökölt. Címere alatt a főbejárattól balra levő bástyán az 1632-es évszám olvasható. Ez építkezés befejezését jelzi. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: a konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok a kastélyt felégették. Lázár Ferenc a romos kastélyt kijavíttatta. Neki tulajdonították a "nagypalota" (lovagterem) építését, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. Halálával lezárult Szárhegy fénykora. 1748-ban egy része újból leégett. Az 1872-es tűzvésznek a kastély is áldozatául esett. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527-1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is. A kastélyt 1967-től csaknem két évtizede lépésről lépésre restaurálják. Elkészült a főépületből a központi épületrész (a galéria), majd az épület hátsó részében levő Lovagterem (Tanácsterem), a Gólyás bástya és restaurálják az Asszonyok házát valamint a Túrós bástyát. A Lovagteremben faragott bútorok, székek (erdélyi nemesi címerekkel díszítve), vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították. Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben a hagyomány szerint a felkelések résztvevőit tartották fogva.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyulafehérvár

Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda. Püspökségét Szent István alapította 1009-ben. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben Alárdi János vízaknai szász bíró fia bosszúhadjáratában felégette. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Székesegyháza 13. századi, egy régebbi templom alapjaira épült. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt. 1442. március 22-én a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött. 1516-ban II. Ulászló megerősítését rendelte el. 1541-ben ide költözött Izabella királyné, itt is halt meg 1559. szeptember 15-én. 1558. szeptember 1-jén itt gyilkoltatta meg katonáival Balassa Menyhért Izabella parancsára a lázadó Bebek Ferenc, Kendy Ferenc és Antal nemeseket. 1571. március 14-én itt halt meg János Zsigmond fejedelem is. 1599. november 1-jén Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol az 1600. július 10-én megtartott erdélyi országgyűlésen fejedelemmé választották. 1602. június 29-én itt győzte le Giorgo Basta Székely Mózes seregét. A várost Mihály vajda és Basta is felgyújtotta, majd 1658-ban a tatár, 1661-ben a törökök égették fel. 1622-ben Bethlen Gábor alapította a város református kollégiumát, amelyet 1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztettek. 1629. november 15-én itt halt meg a fejedelem. 1642. március 4-én itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október 11-én. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égetik fel, majd október 25-én a fejedelem itt mond le. 1704. július 8-án itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. 1715-ben újraszervezték a reformáció alatt megszűnt püspökséget. Új vára 1738-ban lett készen. 1785. február 28-án itt végezték ki a Horea-felkelés vezetőit. 1937-ben emelt emlékművük a Szent György-kapu előtt áll. 1848-49-ben innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat.
1910-ben 11 616 lakosából 5226 magyar, 5170 román, 792 német és 287 cigány volt. 1918. december 1-jén a románok nemzetgyűlése itt határozta el a Romániához való csatlakozást. Az egyesülést az Egyesülés Múzeumával szembeni volt tiszti kaszinó épületében mondták ki. Az ortodox székesegyházban koronázták román királlyá 1922. október 15-én I. Ferdinándot és feleségét. 2002-ben 66 406 lakosából 62 722 román, 1836 magyar, 1475 cigány és 217 német volt.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Mihály-székesegyház

A székesegyház burgundiai és elzászi mintára épült a XII-XIII. században. Ebből az időből maradt ránk a diadalív, a kereszthajók homlokívei, a mellékszentélyek félköríves záródásai, a szentélynégyszög és a mellékapszisok keskeny ablakai. A tatárjárás előtt épült a sekrestye, az északi előcsarnok és a fejedelmi kapu. A tatárjárás során a templomot felgyújtották, a boltozatok beszakadtak, a kupolás torony beomlott. A templom falait a legyilkoltak vére festette és környékét holttestek és koponyák tették borzalmas látvánnyá - írja Rogerius mester, a váradi kanonok. A templomot újraépítették, koragótikus szentélyt kapott. 1277-ben szászok gyújtották és dúlták fel a templomot, 1439-ben pedig a török pusztította. A törökdúlást követően Pálóczi György esztergomi érsek 1000 forintot adott a javításra. A XVI. sz.-ban újabb építések került sor: az északi előcsarnok kápolnává bővült, gótikus és reneszánsz elemek keverednek benne. A nyugati díszes főkaput Hunyadi János építtette gótikus stílusban, a két torony közé erkélyt emeltetett. A nyugati torony azonban 1603-ban, az ostrom idején felrobbant, azóta sem építették fel. A templom hányatattott sorsa tovább folytatódott: 1601-ben zsoldosok rabolják ki, akik megrongálják Hunyadi sírját is. 1658-ban és 1661-ben a törk rombol: szétzúzzák Bethlen Gábor és I. Rákóczi György márvány síremlékeit. Utóbbi anyagából oltár készült.

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A XVIII. században -Savoyai Jenő tervei alapján- készült, csillag alakú várfal nagy része ma is épen áll. Keleti oldalán két kapu, az Alsó- és Felső Károly-kapu található, melyek felújítása évek óta folyik. A domborművekkel és szobrokkal gazdagon díszített kapukat többnyire ponyva fedi, a szobrok egy részét (amelyek többek között görög-római mitológiai alakokat ábrázolnak) leszedték, és restaurálási célból elszállították. A vár napjainkban már látogatható, a bejárat a templom mögött 200 méterre található.

[LAP TETEJÉRE]

Fejedelmek Háza

Fejedelmek háza, amely eredetileg a püspökök palotája volt. Izabella királyné alakította át, Bethlen Gábor kibővítette, s II. Rákóczi György idején még freskók, szobrok díszítették és értékes műkincsek voltak benne felhalmozva. Itt lakott Vitéz Mihály fejedelem is mikor Erdélyt elfoglalta, ezenkívül tartottak itt országgyűlést is. 1700-tól kaszárnya működik benne.

[LAP TETEJÉRE]

Batthyaneum

A római katolikus könyvtár emeletes épülete. Jelen pillanatban múzeum. Az 1792-ben alapított könyvtárnak ma 55.000 kötete van, azonkívül 580 ősnyomtatvány, 19.000 okmány, 1230 kézirat, több világhírű kódex, egyházi- és éremgyűjtemény. Igen gazdag az Erdélyre vonatkozó gyűjteménye ezért fontos kutatási bázis, itt vannak a gyulafehérvári-, aradi-, kolozsmonostori apátsági és hiteleshelyi oklevéltárak maradványai, az erdélyi vajdák, fejedelmek és magyar királyok okmányai. Itt őrzik a "Gyulafehérvári sorok" néven ismert, 1310 tájáról származó magyar nyelvemléket is. A román kultúra szempontjából nagy jelentőségűek a könyvtár román ősnyomtatványai.

 

[LAP TETEJÉRE]

Székelyudvarhely

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. Feltehetően már a 14. század előtt szabad mezőváros volt. 1357-ben itt volt az első székely nemzetgyűlés. Vára egy korábbi kolostor felhasználásával 1492-ben épült fel. Majd ennek felhasználásával építtette János Zsigmond a legyőzött székelyek megalázására Székelytámadt várát 1562 és 1565 között. 1599-ben a Mihály vajda oldalára állt székelyek lerombolták. 1621 után Bethlen Gábor újjáépítését rendelte el. 1616-ban Ali basa felégette, 1704-ben Tiege generális fosztotta ki, majd a várat visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta, azóta Csonkavárnak nevezik, jelentős maradványai még láthatók. A város 1558-ban Izabella királynőtől adómentességet kapott. 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%), 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2002-ben 36 926 lakosából 35 315 magyar és 1087 román volt.

[LAP TETEJÉRE]

A római katolikus plébániatemplom

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. A 18. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. Entz Géza művészettörténész szerint (1943) a plébániatemplom Erdély késő barokk egyházi művészetét örökíti meg. B. Nagy Margit szerint (1977) a "XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is". Tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése Kadicsfalvi Török Ferenc (1731-1804) plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik, aki 30 évig vezette a katolikus gimnáziumot. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építő-mester (főkőműves) volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor.
A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öttengelyes és már klasszicizáló jellegű. A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár. Az oldalhajók felett négy pilléren nyugvó, kosáríves nyílású oldalkarzat húzódik, amely a hajónak elegáns térhatást biztosít. A templom boltozatának közepét nagyobb méretű, medálokba zárt, rokokó utóérzésű stukkódíszítmények festik. A hosszú szentély a sokszög három oldalával zárul. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.

[LAP TETEJÉRE]

A református templom

Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Szabadság tér) és a Felső-Piactér (egykori Deák tér, későbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. A templom építését 1781-ben fejezték be.

[LAP TETEJÉRE]

Orbán Balázs sírja és emlékműve

Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. A legnagyobb székelyt végakarata szerint az egykori birtokon, a szejkefürdői domboldalban helyezték örök nyugalomra. A kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették (1969).

[LAP TETEJÉRE]

Székelykapu-múzeum (szabadtéri múzeum)

A székelykapu-kiállítás az udvarhelyszéki kapuk díszítőművészetének bemutatását, a népi értékek megmentését célozza. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gondozásában, több hagyomány-pártoló személy közreműködésével (többek között Kovács Mihály tanár, tanfelügyelő 1973-tól 3 kaput állítatott fel, majd munkáját Vofkori György tanár folytatta) tíz kapu sorakozik az Orbán-emlékmű előterében, a Borvízoldalban. Az emlékmű közvetlen közelében áll az első székely kapu, Orbán Balázs kapuja, amely eredetileg 1888-ban a szejkefürdői nyári Kossuth-lak bejárata előtti állott. Az 1973-1998 között felállított székely kapuk alatt sétálva juthatunk fel a síremlékhez.

[LAP TETEJÉRE]

Tompa László emlékház

A vár tőszomszédságában (Tompa László u. 10.) a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelység nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

[LAP TETEJÉRE]

A református kollégium

A református kollégium első emelete 1771-72-ben, (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885-1886-ban, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26.-án ledöntik a kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már 21-en rakják a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő útra indul Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885-86-ben még egy emeletet húznak a régi épületre. Ekkor tűnnek el az egykori barokk stíluselemek. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával.

[LAP TETEJÉRE]

Benedek Elek Tanítóképző épülete

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910-12 között épült, a régi kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

[LAP TETEJÉRE]

Székelytámadt vár

A székelyudvarhelyi Főtér (Szabadság tér) északnyugati sarkától a Vár utcán haladva északkeleti irányban, mintegy 200 méterre a székelyudvarhelyi vár előterébe érkezünk. A középkori vár az egykori kisváros meghatározó építménye volt, de ma is sajátos hangulatot kölcsönöz az egykori Törvényszék utca mögötti városrésznek. Ha szemben állunk a vár bejáratával, jobbra a nyolcszögű Fóris-bástya, mögötte hátul a szintén nyolcszögű Hajdú bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, és emögött, az udvar északi végében a Telegdy-bástya („el-romlott” megjelöléssel; az egykori Kornis utca – ma Horea utca – felőli részen ma is látható a feltehetően Kornis-címer és egy felirat helye) helyreállított maradványai láthatók. A bástyákat a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el.

[LAP TETEJÉRE]

Szejkefürdő

Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve szorosan összefonódik Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el. Ivókúrára alkalmas petróleumos borvize, kénes melegfürdője, mofettája (gőzölője), gyógyiszapja van - s mindez egy helyen, az enyhe, kellemes mikroklímájú Sós-patak kies völgyében. Itt rendezik immár két és fél évtizede a Szejke folklórfesztivált, Románia élő hagyományainak bemutatóját (Szejke Nap). Szejkefürdő szabadtéri színpadán tartott folklórműsor minden év júniusának egyik érdekes színfoltja. 1998-ban a 32-dik „Szejke Nap" alkalmából több népi együttes (ukrán, lipován, török, magyar, székely, cigány) mutatta be táncait, művészi műsorát.

[LAP TETEJÉRE]

Jézus-kápolna

Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő-román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom. A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

[LAP TETEJÉRE]

Kolozsvár

A város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is. 1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerősítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december 10–14-én a szintén itt zajló döntő ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost. A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Az 1468-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki 1468. január 19-én. Városfala 1470-ben készült el. 1514-ben a Lőrinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot pedig a főtéren égették meg. Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak. 1575-ben a főtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelőket.Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek. Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket. A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott. Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket. Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-székesegyházat. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat. 1661. szeptember 15. és 17. között Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta. 1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790-ben lett ismét Erdély fővárosa. 1792 decemberében a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédey-ház tánctermében tartotta első előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. 1803. július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadták a „theatralis comissió”-nak. 1821. március 12-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet. 1822. december 26-án itt mutatták be az első magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását. 1827. december 31-én este a város piacán és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás. 1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt. 1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. 1894. május 17. és 25. között itt folyt a Memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18-án betiltották. A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek: papírgyár, téglagyár, vasgyár, villamosművek, szeszgyár, bőrgyár, gyufagyár stb. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.  1910-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-tól kezdve viszont a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került. 1940. Szeptember 11-én a magyar csapatok bevonulnak Kolozsvárra.  1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra. 1944. május 3-án elkezdődött a városban a zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyűjtése. 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezte ki a zsidóellenes intézkedések miatt, május 22-én pedig levélben szólította fel a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. 1944. május 25-től kezdve hat vonatszerelvénnyel szállították német haláltáborba a kolozsvári gettóba gyűjtött zsidókat. 1944. június 2-án a vasútállomást bombatámadás érte. Az esemény következtében több százan haltak meg, többek között egy vöröskeresztes jelzésű sebesültszállító vonatot is telitalálat ért. 1944. október 10-én a magyar csapatok feladták Kolozsvárt, s másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok bevonultak oda. 1944. október 12-től 1945. március 13-ig Kolozsvár – Észak-Erdéllyel együtt – szovjet fennhatóság alatt autonóm helyzetbe került, a román közigazgatás március közepén vette át. A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erőteljes iparosítás jellemezte. Ebben az időszakban létesült a Carbochim köszörűkőgyár, a Tehnofrig hűtőgépgyár, illetve a Nehézgépgyár. Ezzel párhuzamosan, a bővülő lakosság számára új lakótelepek épültek a város peremén: Monostor, Donát, Györgyfalvi, Mărăşti, Hajnal. Mivel a II. világháború után is egy rövid ideig a lakosság legnagyobb részét magyarok tették ki, rengeteg román családot telepítettek be Kolozsvárra, legtöbbet Moldova területéről, de más vidékekről is (így pl. az Erdélyi-érchegységből), így teljesen megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Mihály-templom

A Szent Mihály templom Kolozsvár belvárosának központjában helyezkedik el. A templom egyik a város legrégibb épitészeti muemlékeinek. A brassói Fekete templom után Erdély második legnagyobb gótikus stilusú temploma. Hajója 50 m hosszúságú, 24 m szélességu, szentélye 20 m hosszú és 10 m széles. Falainak magassága eléri a 20 metert, tornya, a kereszttel együtt 80 meter, a legmagasabb erdélyi torony. A Mihály foangyalnak szentelt templom Kolozsvár egyik jelképévé vált.
A teplomot 1316 körül kezdték el épiteni, de nagyon lassan haladtak az épitkezéssel, csak másfél század múltával fejezték be. Ezt a stilusbeli eltérések is igazolják. Erdély több fejedelme kapcsolódott a templomhoz. Itt iktatták be és tett esküt Mihály havasalföldi vajda hubérúra, Báthory Zsigmond (1601) harmadik s egyben utolsó tronfoglalásakor, a jezsuitakat Erdelybol kitilto Rakoczi Zsigmond (1607) es egy evvel kesobb a fiatal Bathory Babor, aki ugyes csellel elfoglalta az erdelyi szász kozpontot, Szebent. Itt választotta meg 1613. oktober 23-án az erdélyi országgyűlés Bethlen Gábor fejedelmet ki Erdely aranykorat termtette meg. 1606ravatalazoja a hajduk kapitanyanak Bocskai Istvan fejedelemnek. 1939 február 12-én ebben a templomban szentelték fel püspökké Márton Áront. A Szent Mihály templom Kolozsvár polgárságának erejét, büszkeségét jelképezi a mai napig is.

[LAP TETEJÉRE]

Kakasos templom

A templom a Mócok útja 84. szám alatt található. Az épület 1913-ban Kós Károly tervei szerint épült, nemzeti szecessziós stílusban. Kós Károly a korai keresztyénség jellemző alaprajz-típusát, a román stílusú bazilikát választotta építési tervéhez, egy magas középhajóval és két alacsonyabb oldalhajóval. A templom hosszanti elhelyezkedése észak-dél irányú. Déli oldalan magaslik a torony. A középhajó kazettás mennyezetét négy mezôre osztó félkörívek, zömök oszlopokra támaszkodnak. A torony alatti kazettamezô alatt van a karzat. A templom belsô berendezését kalotaszegi motívumok díszítik, a mennyezetet festett kazettak, a padokat viszont kicsi kopjafák díszitik. Az oldalvilágítást szolgáló lámpák kovácsoltvas tetôernyôjének oldalán a templom jellegzetes ismertetôjegye, a kakas van. A kakasjegy megtalálható a templom tornyának csúcsán és az oldalhajók oszlopain is.

[LAP TETEJÉRE]

Mátyás király szülőháza

Mátyás király szülőháza a Fő tértől pár méterre található. A gótikus stílusban épült ház a XV. század egyetlen megmaradt épülete. Ebben az épületben szállt meg kolozsvári útjai során Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet. Hunyadi Mátyás, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született ebben a házban 1440 (vagy 1443) február 23.-án. Ezzel a házzal szemben, az úgynevezett Szarvas-házban működött Heltai Gáspár nyomdája, majd néhány évvel később ebben az épületben született Bocskai István, erdélyi fejedelem. A mai emlékház két, vagy három épület összevonásával keletkezett. Közbülső része a tulajdonképpeni gótikus egység, mely már a király születésekor is állt, a másik két rész vagy száz évvel fiatalabb, ezek reneszánsz stílusúak. A házat az évszázadok során többször átépítették, így valódi, reneszánsz-kori elemeket már csak a főhomlokzat őrzött meg. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1467 szeptember 28.-án Mátyás király minden adó alól felmentette a házat. Ez egy olyan kiváltság volt, ami rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. A Mátyás szobor felállítására készülve a város a századfordulón egy budapesti műépítész tervei szerint, majd az 1940-es évek elején Kós Károly tervei szerint rekonstruáltatta a házat, ekkor kapta mai puritánabb jellegét.

[LAP TETEJÉRE]

Mátyás-emlékmű

Mátyás király emlékmű című műve a művész leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló moldvai zászlót fogadta arculcsapásként. Az 1918-as impériumváltást követően előbb a talapzatát díszítő magyar címert távolították el, majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó 1921-ban vele szemben fölállították a capitoliumi farkas szobrának másolatát. A szobor sorsáról kialakult vitának 1932-ben a talapzatán elhelyezett táblával vetettek véget, mely által új kontextust próbáltak teremteni az emlékműnek. A tábla Nicolae Iorga által fogalmazott szövege a következő: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult." A szöveg Mátyás etnikai eredetét és Ştefan cel Mare ellen vezetett sikertelen hadjáratát foglalta közös ideologikus értelmezésbe. Mivel azonban a legyőzött Moldvát jelképező zászló a helyén maradt, a felirat ellentmondásba keveredett a szoborcsoporttal. Az 1940-ben, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát és eltávolították a capitoliumi farkast. 1945-ben a szovjet hatóságok a magyar Mátyás király feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rex) cserélték. A szélsőségesen magyargyűlölő Gheorghe Funar polgármester újabb, ezideig utolsó szimbolikus gesztusként 1992. december 1-jén, az Unió napján ünnepség keretében helyezte el ismét talapzatára, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát, a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyról.

[LAP TETEJÉRE]

A Szent György-szobor

A kolozsvári Szent György-szobor a Farkas utcai református templom előtt áll, a hársfák alatt. Az eredeti művet 1373-ban készítette a kolozsvári testvérpár, Márton és György, és Prágában a Hradzsin udvarán áll. I. Ferenc József király a prágai Szent György-szoborról két gipszmintát készíttetett; ezek közül az egyiket az Erdélyi Múzeumnak ajándékozta. Az 1900-as évek elején Kolozsváron gyűjtést indítottak a gipszminta alapján készítendő bronzszobor felállítására. A másolat Róna József budapesti öntödéjében készült el és 1904. szeptember 28-án leplezték le az Arany János-téren (utóbb Szent György, Gheorghe Sion, Béke, jelenleg Lucian Blaga tér). 1960-ban, a Diákművelődési Ház építésekor a szobrot átköltöztették jelenlegi helyére. A szobor másik másolata Budapesten, a Halászbástya lépcsősorának alján található.

[LAP TETEJÉRE]

A Házsongárdi temető

A Házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén. Erre a célra a Torda utcai kiskaputól délre eső városi dinnyeföldet jelölték ki. A járvány miatt az eredetileg kijelölt terület hamar megtelt, így a temető déli irányba, a domboldalra terjeszkedett tovább. A temető kezdetektől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. Az idő folyamán többször kibővítették, így jött létre 1739-ben J. F. de Gladys ezredes adományából a lutheránus temetőkert[1], majd 1840-ben a régi zsidó temető. 1885-ben temetőt rendezték, sok gazdátlan régi követ kiemeltek a helyéről, kijelölték a parcellákat, elkezdték a fásítást. A 19. század végén a temetőt dél felé kibővítették, itt nyílt meg 1892-ben az új zsidó temető és 1914-ben a honvédsírkert. A halottas kápolnát és az irodaépületet 1897-ben építették. 1911-ben Kohn Hillel és Zsakó Gyula, az unitárius kollégium friss végzősei, még hatvankét 1700 előtti sírkövet írtak össze, a legrégibb 1586-ból való volt.[2] A 20. század végén még fellelhető legrégebbi sírkő 1599-ből maradt fenn, ez egy ereszes sírkő, amely a lutheránus temetőrészben található, de a Jelen-kripta oldalán található egy 1585-ből fennmaradt tábla is. A 14 hektáron több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. A kolozsvári román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több román sír található. Noha a városi közgyűlés már 1892-ben megállapította, hogy "a jelenlegi köztemető annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekből továbbra már nem használható", és 1893-ban már nem engedélyezték új sírok ásását, ma is ide és a tetején megnyitott új temetőben temetkeznek. Az új temetőben az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. Valamelyest enyhített a helyzeten a monostori temető megnyitása.

[LAP TETEJÉRE]

Marosvásárhely

A Székelyföld vérzivataros történelmében mindig jelentős szerepet játszó Marosvásárhely települése már a korai időszakban is fontosabb hely lehetett, erre utal a nevében szereplő „vásár” szó is. A virágzó településen a domonkos szerzetesek létesítették az első egyházat, amely a tatárjárás idején pusztult el. Helyette a ferencesek építettek egy új, gótikus stílusú plébániatemplomot, amihez 1440 körül húzták fel a harangtornyot. Az egyházi épületegyüttest az addig szabad jogállású székely nép letörésére 1492-ben Báthory István erdélyi vajda várszerűen megerődítette, és katonasággal rakatta meg. Ugyanígy tett a székelyudvarhelyi templommal is. Zsarnoki terve azonban nem sikerült, megbukott a székelyek ellenállásán. Erről a korai erődítményről nem tudni semmi közelebbit, valószínűleg csak a templomot és közvetlen környékét keríthette egy erősebb kőfal, mint az máshol is szokásos volt. A vártemplomot az erdélyi reformáció idején elvették a Ferences-rendtől és a megreformált vallás hívei használhatták. Erdély gyászos emlékezetű esztendeiben, 1600 után Basta Habsburg-párti zsoldosvezér fékezhetetlen katonái kifosztották és felgyújtották a települést, melynek életben maradt lakossága Borsos Tamás főbíróval együtt egészen a szászok lakta Brassóig menekült. Tamás főbíró itt tanulmányozta jobban az erődített városfalakat, majd a csendesebb időszakban hazatérve, nagy viták után rávette a hazaszállingózó túlélőket, hogy várfalakkal vegyék körbe az újjáépített plébániatemplomot. A történelem fintora, hogy maga Basta generális is engedélyezte az erődítési munkálatokat, melynek során egy jelentősebb területet kerítettek el falakkal, melyet vastag falú ágyútornyok tagoltak. Ezeket a városbeli kézműves és egyéb céhek védelmezték háborús időkben, mint az a középkorban szokás volt. Természetesen eleinte még fából és földből sietve emelték a falakat és sáncokat, majd ezeket tartós anyagból fokozatosan átépítették. A fennmaradt korabeli dokumentumok szerint 1620-ban majd az 1630-as években is folytak munkálatok. A jelentős erősséget 1661-ben egy török seregnek sikerült elfoglalnia, a velük érkező Evlija Cselebi utazó így írt róla: „Régi vár, melynek a nyugati oldalra néző, egyetlen erős kapuja van. A várnak cementrakású készült öt erős bástyája van. A vár azonban kicsiny és árka sekély. Szép tornyos templomai, erős deszkatetejű házai, díszes utcái és gazdag lakói vannak. E vár nyugati oldalának tövében, fekszik egy tízezer lépés kerületű külváros. Fal azonban nem környékezi, hanem mély árok, bejáró kapuval, fahíddal.” A török pusztítást rövidesen kiheverte a település, aminek lakóit 1687-ben az Erdélybe bevonuló császári katonaság sarcolt meg. Az 1703-ban kirobbant kuruc szabadságharc idején Erdély szászok lakta D-i része mindvégig a Habsburg császár és király hűségén maradt, ezzel szemben a középső részt sikerült a felkelőknek ellenőrzésük alá vonni. 1707. április 5-én nagy ünnepélyesség közepette itt emelték II. Rákóczi Ferencet az erdélyi fejedelemség székébe, a ceremóniát Thelekessy István egri püspök vezette. Magának a templomerődnek azonban már nem játszott katonai szerepet sem ekkor, sem az 1848-as szabadságharc idején. Túlélve a viharos évszázadokat, napjainkban is kissé átalakított formában de láthatóak a védőművei.

A Megyeháza

A főtér déli részén található ez az impozáns, tornyos épület, amely a Kultúrpalotával együtt a város jelképe. 1906-1907-ben épült dr. Bernády György polgármester idejében, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, szecessziós stílusban. Főhomlokzata ötsíkú, szimmetrikus, amelynek északkeleti sarkában 50 m magas torony áll, szintén díszes majolika tetőzettel. Óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette. Az épület a város majdnem minden pontjáról látható. A tölcsérboltozatos, oszlopos előcsarnok a Vajdahunyadi vár lovagtermére emlékeztet, és a főlépcsővel együtt előkelő képet nyújt a belépőnek. Márványoszlopai, színes heraldikai díszítései és ablakfestményei középkori hangulatot keltenek. Az előcsarnok, főlépcsőház, az első emeleti hall és a gyűlésterem mennyezetét kézzel festették.

[LAP TETEJÉRE]

Kultúrpalota (Közművelődési Ház)

1911-1913 között épült, dr. Bernády György polgármester idejében, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, szecessziós stílusban. Csodálatos a pécsi Zsolnay gyár színes cserepeivel fedett majolika tetőzete. Az épület homlokzatát a Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) tervei alapján készített nagy mozaik (a Hódolat Hungária előtt), fémdomborítások és féldomborművek díszítik.
Az előcsarnokot Körösfői-Kriesch Aladár tervezte. Ő készítette a Táltosok és a Székely mesemondás című nagyméretű falfestményt, amely a belépőt fogadja. A többi freskó is az ő munkája. A 45 m hosszú előcsarnok két végét óriási velencei tükrök zárják le. Az emeletre vezető, carrarai márvánnyal díszített két lépcsőházban találjuk Nagy Sándor és Róth Miksa üvegfestményeit, amelyek Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort, illetve Liszt Ferencet, Erkel Ferencet és Munkácsy Mihályt ábrázolják.

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A XVII. század közepén építették Borsos Tamás főbíró kezdeményezésére. A vár helyén Báthory István erdélyi vajda várkastélyának romjai állottak. A megerősített építményt a székelyek szemmel tartása végett építették 1492-ben a város melletti dombra. Ez azonban nem volt elégséges egy esetleges külső támadás esetén, hogy megvédje a várost. Így az 1601-ben betörő török-tatár seregek zavartalanul garázdálkodhattak, földig rombolva a vár belső épületeit. Egy év elteltével Basta emberei megsemmisítették azokat az épületeket, amelyek valami szerencse folytán épségben átvészelték a török pusztítást. A városbeli céhek vállalták öt bástya (összesen hét bástyája van a várnak) megépítésének költségeit és munkálatait, ezek mai napig őrzik nevükben építőik mesterségét. Ha a Bernády György térről indulva a Petru Maior Tudományegyetem felé megkerüljük a várat, az első bástya, amelyet megpillantunk a Vargák bástyája, majd továbbmenve következik a Szűcsök és a Lakatosok közös bástyája, valamint a Kádárok bástyája. A Vár sétányon elhaladva megtekinthetjük a Mészárosok majd a Szabók bástyáját. A Kapu bástya, mint neve is mutatja bejáratul szolgált az erődítménybe. A vár utolsó bástyája a Báthory bástya, nevét építtetőjéről kapta.
A Vártemplom építésének pontos idejéről eddig megbízható adatok nem kerültek elő, de valószínű, hogy a templom szentélyét a XIV. század utolsó harmadában a Ferenc-rendi szerzetesek kezdték építeni késő gót stílusban.

[LAP TETEJÉRE]

Nagyvárad

Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett. 1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.) 1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették. 1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.
Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék. A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.

Római katolikus bazilika

Az 1752-1780 között épült római katolikus bazilika a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező Franz Anton Hillebrant készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán lét év múlva 1752-ben kezdődtek el.A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait Vaskó-i és Carrara-i márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Luchini vállalja el az építkezés folytatását. E dátum egybeesik a püspöki palota munkálatainak elkezdésével. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával kikerülés van a Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja. A herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait. II.János Pál pápa 1991-ben a templomot bazilikai rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László lovas szobra. Közel hozzá, látható egy másik kissebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobor ugyanis 52 éven át a földben aszfalt-fogságra volt ítélve. A "jóakarók" jól eldugták a világ szeme elől! Ez egyébként Nagyvárad legrégibb barokk kőszobra. A Püspöki Palota a Kanonok sor és a Bazilika szerves egységet alkotnak.

[LAP TETEJÉRE]

Kanonok-sor

Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltives folyósó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi.

[LAP TETEJÉRE]

Római katolikus püspökség

Az épület a Római katolikus Bazilika közvetlen szomszédságában helyezkedik el, 100 szobája és 365 ablaka van. Ez a Püspöki Palota. Tervezője az ismert osztrák építész Franz Anton Hillebrant aki barokkos stílusjegyekkel látta el a palotát. A munkálatok 1762-ben kezdődtek és 1977-ig tartottak. Az U alakú építmény egy udvart zár közre. A palota vendégei között tudhatja Mária Terézia császárnőt és II József császárt is. Kápolnája csodaszép! Mennyezetét, falait freskók borítják. Az 1948-49-es évek végzetes fordulatot hoznak a palota életébe. A görög kommunisták fellázadtak országuk királya ellen, a felkelés kudarcba fulladt. A görög partizánok gyerekei közül mintegy ezer főt Nagyváradra menekítettek, és a Püspöki Palotában szállásolták el. A püspökség négy órát kapott az épület elhagyására, a gyerekek pedig az elkövetkező évek alatt tönkretették az épületet. 1963-ban a katólikus egyháztól elvett javak miatt - nem volt pénz az épület helyreállítására ezért a palota használati jogát átadta a városnak. Így 1971 január 17.-én a barokk palotában megnyílt a Körösvidéki Múzeum. Az egyház 1996-ban kezdi meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004 július 9.-én a Román Legfelsőbb Bíróság kimondja: a katólikus egyház visszakapta a palota használati jogát. A múzeumnak 5 éve van arra, hogy új helyen mutassa be értékeit. A Körösvidéki Múzeum jelenleg több mint 250000 kiállítási tárgyat mutat be négy állandó tematikus kiállításon: történelem, néprajz, természet tudomány és képzőművészet.

[LAP TETEJÉRE]

Színház

A Fellner-Helmer bécsi tervezőintézet tervei alapján, 1899-ben kezdik el a színház építését eklektikus stílusban. A kivitelezők ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos rekord idő alatt elkészülnek a munkálatokkal. 1900 október 15-én nyílt meg a színház, amelyben először amelyben Somogyi Károly társulata lépett fel először. Az a nap más szempontból is különös jelentőséggel bírt, ugyanis akkor és ott gyúltak ki az első elektromos árammal táplált égők Nagyváradon. A Fellner-Helmer tervezőintézet munkáját dícséri Európa majden 50 színháza, köztük a temesvári, a kolozsvári és a iasi is. Az épület előtt két allegórikus szobor látható.

[LAP TETEJÉRE]

Astoria Szálló

Ismertebb nevén az EMKE szálló. Ez az épület, megőrizte rendeltetését az idők folyamán. Sztarill Ferenc tervei alapján építették fel 1902-ben, szeccessziós stílisban, amelyben gótikus behatások figyelhetőek meg. Az igen magas földszinten rendezték be a kávéházat, a híres EMKÉ-t. Az irodalmi kávéház adott helyet a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek amelynek vézéralakja Ady Endre volt, akik 1908-ban kinyomtatták A Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A római katolikus püspökség régi épülete helyére 1902-1903 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján és saját útmutatásai nyomán épült fel a plgármesteri hivatal monumentális épülete. Az épület főhomlokzata neoklasszicista stílusú. A díszítést az árkádok mellett a városcímer és a négy allegorikus szobor szolgálta. A Kőrős felőli oldalon található az óratorony amely nem csak a baglyokak, hanem a több, mint 100 éves, még ma is működő óraszerkezetnek is otthont ad.

[LAP TETEJÉRE]

A Fekete sas palota

A hajdani Fekete Sas szállót 1907-1909 között építették, a sas fogadó helyén. Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű paszázs köti össze. A Komor Marcell şi Jakab Dezső tervezők által megálmodott palota lett Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült.

[LAP TETEJÉRE]

A vár

1241-ben földvár állt ezen a helyen faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. Mai formáját - ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal - 48 évig építették, 1570-1618 között. Olasz építészek keze munkáját dícséri, hiszen jelenleg közép Európa legjobban megörzött az olasz újjászületés jegyeit magán vislő vára. 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra: László király 1095 július 25-én halt meg Zólyomban, testét valamikor később 1130-as évek körül hozták Nagyváradra, II Andrást 1235-ben temették el Nagyváradon, majd később átvitték Egresre, 1131-ben temették el II István királyt, IV László is itt talált örök nyugalomra, miután Keserüben 1290-ben meggyilkolták. Nagyváradon temették el1319-ben Beátrix királynét is, I Károly második feleségét, Mária királynét 1396-ban, akit férje Zsigmond király 1437-ban követett. E sok királyi hant azt a legendát látszik megerősíteni, hogy a város alapítójának Szent László, hiszen az ő temetését követően igen sok király is itt kívány örök nyugalomra térni. 1557-től hadászati jelentőséggel bírt. Az idők során megtámadták a tatárok (1241), törökök (1474, 1598, 1658, 1660), felkelők (1290, 1514, 1664, 1703-1710), az erdélyi fejedelemségek csapatai (1557, 1603) és az osztrákok (1692). Ám a ma is látható várfalakat mindössze két alkalommal tudta az ellenség bevenni. 1598-ban a törökök 5 héten át ostromolták a vár falait, de nem tudták bevenni. Akkortájt Mihai Viteazul sietett a váradiak segítségére, és a járvány is megtizedelte a török sereget. Ma már a szakemberek a középkori vár restaurálásán dolgoznak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Sepsiszentgyörgy

A mai várost 1332-ben ’’Sancto Georgio’’ néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített. 1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14.-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott és 1761-ben újjá kellett építeni. 1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található. 1848. november 16-án a vármegyeházán gyűlt össze Háromszék Honvédelmi Bizottmánya, itt mondta Gábor Áron híres szavait: „Lészen ágyú”. 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint itt végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. 1910-ben 8665 lakosa volt. 1992-ben 68 359 lakosából, 51 073 magyar és 15 994 román volt.

[LAP TETEJÉRE]

Székely Nemzeti Múzeum

A történelmi Székelyföld megismerése, a székelység anyagi és szellemi kultúrjának kutatása, dokumentálása és reprezentálása céljából 1879-ben megalapított Székely Nemzeti Múzeum a legnagyobb határontúli magyar közgyűjtemény, Kovászna megye és egyben Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága. Háromszék legfőbb kulturális intézményeként küldetése közel 130 éve a székely kultúra védelme, kiállítások és előadások általi bemutatása, rangos nemzeti és nemzetközi művelődési, kulturális és tudományos rendezvények szervezése, könyvek kiadása. A Kós Károly által tervezett, székely, kalotaszegi, szász elemeket és építészeti megoldásokat ötvöző impozáns székháznak, valamint az intézményből kinövő kézdivásárhelyi, csernátoni, baróti és zabolai külső múzeumi egységeknek évente átlag 30.000 látogatója van. Múzeumunk jelenleg természetrajz, régészet-történelem, régikönyv- és dokumentációs könyvtár, néprajz és képzőművészeti osztállyal működik, 67 alkalmazottjának több mint fele szakember. A romániai múzeumi hálózatban regionális besorolású Székely Nemzeti Múzeum fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Évi költségvetése aktuálisan meghaladja az 1.300.000 lejt, amelyet pályázatok útján, támogatók bevonásával igyekszünk pótolni. Ezt a forrásszerző munkát segíti a kilencvenes években bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is.

[LAP TETEJÉRE]

Tamási Áron Színház

Sepsiszentgyörgynek 1948 óta van állandó színtársulata, de állandó színházterme 100 éve. Igaz, hogy azt az 1899-ben felavatott termet, színpadot, öltözőt 1957-ben átépítették, megnagyobbították, korszerűsítették, de színháztörténeti tény marad, hogy Gödri Ferenc akkori polgármester, színházbarát és patrónus buzgólkodása hozta létre. Ő javasolta 1894-ben a városi elöljáróságnak a városház dísztermének (felavatták 1856-ban) átalakítását színházteremmé, de csak 1896-ban, a millennium évének júliusában sikerült a pénzalapot előteremteni. Bay István városi mérnök és Kovács Sándor építész kap megbízást a munkálatokra, de a határidőt ki kellett tolni két évvel, így az állandó színpad felavatása 1899. január 14-én történt. A villanytelep felavatása után (1908), ugyancsak Gödri Ferenc jóvoltából, a díszterembe és a színpadra is bevezetik a villanyt. A napjainkig előkerült adatokból megállapítható, hogy megyénkben a színházi kultúra a reformkorban gyökerezett meg, s bizonyosra vehető, hogy a Kolozsvárt szervezkedő és onnan kirajzó társulatok látták el Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt, e két város környékét is színelőadásokkal.  Az első adat, amely Sepsiszentgyörgyre vonatkozik, 1838-ból való, és Keszy igazgató meg Feleki Miklós nevéhez fűződik, aki Daczó földbirtokos csűrszálájában tartották a Hunyadi László fejvesztése c. színmű bemutatóját. Írásos bizonyíték tanúsítja Kézdivásárhely és Előpatak népszerűségét a vándortársulatok 1840-41. évi háromszéki vendégjátékai szempontjából, 1844-ből pedig az Erdélyi Híradóban megjelent sajtólevél számol be Kilyéni Dávid sepsiszentgyörgyi vendégjátékáról. E tudósításból értesülhetünk az előadások színhelyéről, mely az ún. Bálház volt. Ezt az épületet a Daczó család emeltette 1812-16 között, s bérbe adta egy kocsmárosnak. A reformkorban, 1851 végéig ez az épület nyújtott fedelet a vándorszínészeknek. Az első sepsiszentgyörgyi műkedvelői előadást 1826. február 12-én rendezték a Bálházban, a darab címe nem ismeretes, csupán annyit közöl a bécsi Magyar Kurír, hogy egy vígjáték adatott elé. Az 1848-49-es háromszéki önvédelmi harc összeomlása után a megszálló osztrák hatóság különös gondot fordít a legrebellisebb megye ellenőrzésére. Felemelik a városban állomásozó katonaság létszámát, a Bálházat kaszárnyává alakítják át. Ma még nem tudunk fényt deríteni arra a kérdésre, hogy a Bálház kaszárnyává tétele (1851) és az új városház dísztermének felavatása (1856) között eltelt fél évtizedben hol játszottak a vándortársulatok. Valószínűleg valamelyik kocsma nagyszálájában, talán éppen a Mikó-kollégium helyén állott veres Fogadóban. E fél évtizedben Dézsi Zsigmond és Posonyi Alajos társulata vendégszerepelt Sepsiszentgyörgyön és a megyében, műsoruk nem ismeretes.
1856-ban elkészül az új városház, benne egy díszes táncterem, nagyjából a jelenlegi színház nézőterének helyén, ebben tartják a vándortársulatok vendégjátékaikat összerakható-szétszedhető színpadon 1899-ig, mikor ezt a termet állandó színházteremmé alakítják át. A hatvanas évek közepén alakult Műkedvelő Egyesület  a kereskedők, a Csarnok üzlethelyiségeinek bérlői szervezik  a város számára megvásárolja a dísztermet és a hivatásos, valamint a helyi műkedvelő társulatoknak bérbe adja. A hetvenes évektől kezdődően az időközben tatarozott díszterembe egymást váltogatva érkeznek a társulatok; bővülő műsorrendet, nagyszámú előadást láthat ekkoriban a sepsiszentgyörgyi közönség.
Állami Magyar Népszínház néven nyílik meg 1948-ban Sepsiszentgyörgy első állandó, hivatásos színháza - egyelőre még a Kossuth-utcai gyűlésteremben, majd az egykori legelső színpad felújított változatát kapja vissza a színház, amikor egy év múltán végre helyet cserél a városi mozival. Neve pedig ezután Állami Magyar Színház lesz.

 

[LAP TETEJÉRE]

Temesvár

A római katolikus dómtemplom 1736-73 között épült osztrák barokk stílusban. Főhajójának mellékoltárképeit a híres prágai festő, Johann Nepomuk Schöpf festette.
A Szentháromság-szobor az 1738-39-es pestisjárványnak állít emléket.
A Szerb Püspöki Palotában 18-19. századi ikonokból és régi könyvekből láthatunk kiállítást. Az épület mögött az 1734-ben épült szerb székesegyház található.
A Bolyai utca sarkán található emléktáblán öt nyelven olvashatjuk, hogy innen adta hírül világraszóló geometriai felfedezését Bolyai János, a leghíresebb magyar matematikus.
A Forradalom Emlékmúzeumában fényképek segítségével idézik fel 1989 decemberének temesvári és kolozsvári eseményeit.
Látnivalók az egykori Opera téren vagy Lloyd soron (ma Piapa Victoriei)
A tér egyik végét az Opera épülete, a másik végét pedig az 1936-46 között épült ortodox katedrális határolja, ami ma Románia legnagyobb ortodox temploma. 1989 decemberében itt zajlottak a diktatúra elleni forradalom temesvári megmozdulásai.
A tér szélén található Hunyadi-várat Károly Róbert építtette a 15. század elején. Nevét onnak kapta, hogy itt élt Hunyadi János a családjával, és itt nevelkedett fia, a későbbi Mátyás király is. A várban működik a Bánáti Múzeum, melynek bejáratánál azok az elektromos utcai lámpák láthatók, amelyek elsők voltak Magyarországon.

[LAP TETEJÉRE]

Torda

Torda vára a 11. század elején már megvolt és a mai Várfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók. A tatárok 1241-ben elpusztították. A vár valószínűleg 1285-ben a második tatár betöréskor pusztult el. 1289-ben IV. László a kézdi székelyeknek adományozza a vár Aranyos nevű földjét és ezzel megalapította Aranyosszéket. Ótorda nyugati részén egykor egy Szentmiklós nevű helység állott, ahol Mikud ispán 1275 körül várat épített, melyet 1285-ben a tatárok leromboltak. A 15. század elején újra felépítették, utoljára 1508-ban említik, ma már nyoma sincsen. 1463-ban országgyűlés színhelye volt. 1505-ben itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. 1568-ban a tordai országgyűlésen hirdették ki a vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén 1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést. 1714-ben Mikes Mihály gróf telepít be pálosokat. 1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött. 2002-ben 55 887 lakosából 47 442 román, 5618 magyar, 2703 cigány és 83 német volt.

[LAP TETEJÉRE]

Tordai-hasadék

Erdély egyik legcsodálatosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. A természettudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre. A mintegy három kilométer hosszúságú szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak.

[LAP TETEJÉRE]

Legendák

* Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.)
* A Tündérvár nevű barlangban tündérek laknak. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, akkor hordják ki a tündérek a kincseket.
* Balika (vagy Balyka) román betyár, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Anna Tó

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. Nyári időszakban fürdőzők lepik el. A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el. A búcsút a Causescu időkben is megtartották a securitate fokozott ellenőrzése ellenére is. A közelben lévő Mohos-tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaság találhatók.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyergyó

[LAP TETEJÉRE]

Békás szoros és Gyilkos tó

A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza cca. 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja. A bazársoron természetesen a korondi székelyek árulják portékáikat. A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő Gyilkos tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó földcsuszamlás, völgyelzáródás révén keletkezett 1837-ben. A tóban konzerválódtak a fenyőfák. A Gyilkos nevet onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint a hirtelen feltöltődő tóban nyájak és pásztorok lelték halálukat. 
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.

Gyimes

[LAP TETEJÉRE]

A Gyimesi hágó és Gyimesfelsőlok

A Gyimesi Hágó egykoron a székely menekülők útvonala volt. A madéfalvi vérengzés miatt menekülő, vagy a szegénység elől kivándorló székelyek egy része meg sem állt Moldváig, más részük viszont a Gyimesekben, a Tatros, "Tatáros", és mellék-patakai mellett telepedett le. Az itt élők a "gyimesi csángók". Mivel ők Erdélyben éltek, nem szakadtak úgy el Székelyföldtől mint a Moldvaiak. Ugyanolyan szép magyarsággal beszélnek mint a székelyek Csíkban. A völgyben 3 falu van. A hágó felől Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Az első kettő színmagyar. Gyimesbükk már részben elrománosodott, mert Causescu alatt Moldvához, Bákó megyéhez csatolták, így az 50-es évek óta nem volt magyar iskolája. Gyimesfelsőlok több völgyi és havasi szórványból áll, Récepataka, Sántatelek, Görbepataka, Gáborokpataka, stb. Itt van a Tatros folyó forrása, innen indul Moldva felé.

[LAP TETEJÉRE]

A Hargita

[LAP TETEJÉRE]

Hargitafürdő

Hargitafürdő régebbi nevein Csicsófürdő, Büdösfürdő, a Csicsói-Hargita ( 1769 m ) keleti meredek lejtői alatt a kiszélesedő laposabb részen, 1300-1400 m magasságban fekvő üdülőhely. Hírnevét nagyszámú borvizes forrásának köszönheti. Már Apafi Mihály erdélyi fejedelem is kúrálta itt magát. A Tolvajos-tető felől 1891-ben vágtak utat. Az 1920-as években a kéngödrök fölé épületeket emeltek, s néhány villa is épült. 1941-ben a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá fejlesztette. Ekkor emelték a szép tájba illő kő és fa épületeket, s autóval járhatóvá tették a bekötőutat Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1942-ben építette az Úz Bence menedékházat. A gyógyfürdők romos állapotban vannak, a melegfürdőt felszámolták, viszont síközponttá vált. Számos sípálya és felvonó, s egyre több szálláshely és vendéglátóhely várja a síelni vágyókat. Általában 4 hónapig van síelésre alkalmas hó, december, január, február, március, de esetenként még áprilisban is lehet itt síelni.

[LAP TETEJÉRE]

Háromszék

[LAP TETEJÉRE]

Kovászna

Kovászna egykor Orbaiszék központja volt. Nevét a Kovászna patakról kapta. A szláv eredetű szó jelentése: savanyú, az itteni vizekre, borvizekre utal. 1968-ban a románok a megyét is átkeresztelték Kovásznára, hogy ne magyar szó legyen a megye neve ! / Eredetileg Háromszék vármegye volt./ Gyönyörű, különleges klímájú helyen fekszik a Kárpát-medence délkeleti csücskében, üdülőhely. Rengeteg borvízforrása, számos mofettája és melegfürdője van. Az utcán gyakori a román szó, a 11 ezres városkában a magyarok aránya 68 %. Ipartörténeti műemlék a közeli Kommandóra vezető iparvasút. Kommandó az egykori grenzkommandó, határállomás körül alakult ki, s a fakitermelésre települt ipari üzemek miatt sokan költöztek ide. Ma már csak 1.100 lakosa van, de magyarok. Kezd üdülőhellyé válni, sípálya is van. Az 1982-ben épült rönkszállító ipari vasút igazi kuriózum volt, a közbeépített gőzgépes sikló 400 m szintkülönbséget hidalt át

 

Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

Utak minősége: Az Uniós csatlakozás után több vidéki és nemzeti utat felújítottak Székelyföldön. Az elsők között szerepelt a Balavásár - Csíkszereda nemzeti út (DN 13A), aztán a Parajdot Gyergyószentmiklóssal összekötő DN 13B jelzésű Bucsinon átvezető nemzeti út, majd ezt követte a 2005-ös árvíz által megrongált Nyikómenti DN 13C jelzésű út teljes felújítása. Ez utóbbit 2008 novemberében fejezték be.

Több vidéki településre is aszfaltút vezet, legutóbb Fenyéd - Zetelaka - Libán - Gyergyószentmiklós valamint Zeteváralja - Ivó közötti útat aszfaltozták újra. Látogatásunk előtt célszerű érdeklődni a helyszínre vezető utak állapotáról.

Sebességkorlátozás: lakott területen 50 km/h, esetenként 70 km/h (ezt tábla jelzi), lakott területen kívül 90 km/h

Sebességmérés: több erdélyi településen, főleg városok kivezető útszakaszain, valamint községek, falvak belterületein müködnek napközben stabil vagy mozgó radarok, sőt van ahol kamerák is figyelemmel követik a forgalmat. Ha rendelkezünk GPS készülékkel és benne frissített térképpel, a navigációs rendszer előre jelzi a fix-kamerák helyzetét. Ilyen kamerákkal találkozhatunk több településen is az E60-as nemzetközi országúton, főleg Kolozsvár környékén. Tudni kell, hogy ezek a kamerák sebességet is mérnek, a gyorshajtót a rendszáma alapján azonosítják és utólag küldik postán a büntetést. Székelyföld megyehatárain is léteznek fix kamerák, ezek a forgalom felügyeletére szolgálnak és nem mérnek sebességet. Ilyen kamerákkal találkozhatunk Parajdon, Tusnádon vagy Fenyéden is. A kamerák helyzetét figyelmeztető tábla jelzi.

Romániában nem törvényellenes a radarjelző készülékek használata, ez azonban csak az autóból történő fix vagy mozgó radarokra figyelmeztet, a kamerákat vagy a lézersugarat nem érzékeli.

Parkolás: nagyobb városokban a belvárosi parkolásért díjat (napi vagy órás) kell fizetnünk, a külvárosokban ingyenesen találunk parkolóhelyeket. Zsúfolt kisvárosokban célszerű az autót valamely szálloda vagy bevásárlóközpont parkolójában hagyni és gyalogszerrel vagy autóbusszal közlekedni. Az autót sose hagyjuk záratlan ajtókkal és mindig vigyük magunkkal személyes iratainkat valamint a pénztárcánkat. Az autóban ne hagyjunk semmilyen értéktárgyat.

Üzemagyag: Erdélyben négy jelentős cég képviseli magát töltőállomásaival: a romániai PETROM valamint ROMPETROL, a magyarországi MOL, valamint az orosz tőkéből finanszírozott LUKOIL. Nagyobb városokban mind a négy cég képviselete megtalálható, kisebb településeken a ROMPETROL alakított ki ú.n. "Express" töltőállomásokat, ahol ólommentes benzin és gázolaj kapható. Továbbá előfordulnak a kisebb településeken magánkutak is, ahol általában drágábban tankolhatunk.

Biztosítás, zöldkártya: Az Uniós csatlakozás után Romániában nem szükséges zöldkártya a küföldi autók számára. Célszerű azonban utazás előtt tájékozódni mi a teendő balesetek esetén és biztosítónk hajlandó-e a kártérítésre ha külföldön szenved balesetet az autónk.

Útadó: A romániai utakon, így az Erdélyben közlekedő autókra érvényes matricát kell vásárolni. Személygépkocsira vásárolhatunk 1 hetes, 1 hónapos vagy 1 éves matricát, az ár 1,8 és 3,2 EUR között mozog az autónk típusától függően.

[LAP TETEJÉRE]

Busz

Minden nagyobb városból közlekednek autóbuszjáratok Budapestre, esetenként egy nap több járat is. A nagyobb magyarországi településekre is indítanak rendszeres heti járatokat: Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Zalaegerszeg, stb.

Jelenleg a magyarországi OrangeWays Zrt. is müködtet rendszeres napi autóbuszjáratot Budapest - Csíkszereda útvonalon, amely magas színvonalú szolgáltatásaival és elérhető áraival komoly konkurrenciát jelent a helyi busztársaságoknak.

Erdély falvaiba szintén rendszeres autóbuszjáratok indulnak, ezek minősége azonban több kívánnivalót hagy maga után, ezért csak végső esetben folyamodjunk a vídéki buszozáshoz.

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

Erdélyben leginkább személyvonatok (personal) közlekednek, a nagyobb városokat Intercity, gyors (rapid) és ú.n. gyorsított (accelerat) vonalak kötik össze. Az utazás megkezdése előtt célszerű érdeklődni a vasúti jegyirodákban a megfelelő összeköttetésről.

Több székelyföldi településen magánjáratok közlekednek, ezek közül a legfontosabb a Regiotrans, amely Székelyudvarhely - Segesvár - Nagyszeben, valamint Szováta - Parajd - Balázsfalva útvonalon közlekedik.

A román nemzeti vasúti társaság (CFR) menetrendjéről a www.infofer.ro, a Regiotrans menetrendjeiről a www.regiotrans.ro oldalon tájékozódhat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

A bankok általában 9,00 és 17,00 óra között, míg a szaküzletek 9,00 - 18,00 óra között tartanak nyitva. A bankokban, illetve pénzváltóknál válthatunk valutát (ez utóbbinál célszerűbb, mivel gyakran jobb árfolyamon jutunk hozzá). A városközpontokban vagy üzletközpontok közelében bank-automatákat is találunk, ahol a legelterjedtebb bankkártyákat (mint pl. Visa, MasterCard) is elfogadják. A vendégeknek célszerű a bankkártya kibocsátó pénzintézetnél megérdeklődni, hogy az adott bankkártya-típus használható-e külföldön.

 

Bankkártya használat

Magyarországi bankkártya használata lehetséges a legtöbb városban és a frekventáltabb helyeken. A bankkártyával történő fizetés lehetősége üzletekben is terjed, ATM-eket tömegesen találunk. Több éves tapasztalatunk szerint ajánlható a kártyás fizetés, a kifizetett összegek a legtöbbször jobb árfolyamon kerülnek elszámolásra, mint az aktuális piaci árfolyam. Mivel a lej még nem konvertibilis valuta, az elszámolások EUR vagy USD alapúak a két ország között, a kártya típusától függően. A MOL kúthálózatában elfogadnak bankkártyát, ez nagy segítség az első tankoláskor vagy néhány üdítő és harapnivaló megvételekor. Bankkártyás készpénzkivét esetén (ATM) az átváltási árfolyam a Ft/Lej szabadpiaci árfolyamához nagyon közel álló, nagyon gyakran annál jobb. Érdemes viszont figyelembe venni, hogy a magyarországi kártyakibocsátó bankok többsége kb. 1000-1500 forint tranzakciós díjat számol fel minden külföldi kivét után, összegtől függetlenül. mHa nem biztos abban, hogy kártyája alkalmas külföldi használatra, kiutazása előtt kérjük tájékozódjon bankjánál.

[LAP TETEJÉRE]

Posta

A postahivatalok általában hétfőtől péntekig, 08.00-tól 16.00-ig tartanak nyitva. A romániai posta honlapja: www.posta-romana.ro

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Románia nemzetközi hívószáma: +40

Használat: Külföldről Romániába: 00 40 02xx (megye hívószáma) XXX XXX (hatjegyű előfizetői hívószám)

Belföldről belföldre: 02XX (megyei hívószám) XXX XXX (előfizető)

Megyén belüli hívás esetén ugyanaz az eljárás mint belföldi hívás esetén, vagyis formálni kell a 02XX megyei hívószámot is, függetlenül attól, hogy a megyén belül a szomszéd településre telefonálunk vagy ugyanabba a helységbe ahol tartózkodunk.

Romániában is megjelentek egyéb telefonszolgáltatók, amelyek egyén szolgáltatások (internet, kábeltévé) mellett kedvezményes hívásokat is biztosítanak: pl. UPC, RDS.

Ezek a szolgáltatók megkülönböztető számmal rendelkeznek, pl. a megye körzetszáma nem 02xx hanem 03xx.

 

Sűrgősségi telefonszámok

Sürgősség:   112

Rendőrség: 955

Mentők: 961

Csendőrség: 956

Tűzoltóság: 981

 

[LAP TETEJÉRE]

Mobilszolgáltatók

Jelenlévő szolgáltatók: Orange, Vodafone, Cosmote, Zapp

Ezek közül legtöbb előfizetővel az Orange (volt Dialog) rendelkezik, szorosan a nyomában a Vodafone (volt Connex) és legvégül a ROMTELECOM leányvállalata a Cosmote és egy nagyon kevés előfizetővel a Zapp Mobile.

Roaming esetén ha Vodafone előfizetők vagyunk, a határ átlépésekor a telefonunk automatikusan átáll a helyi Vodafone hálózatára. Ha Pannon vagy T-Mobile előfizetők vagyunk a telefonunk automatikusan választja ki a hálózatot, de kézi beállítás esetén felajánlja a zónában található társaságok bármelyikét. Az Orange és a Vodafone általában szó nélkül befogad a hálózatba, a Cosmote legtöbbször visszautasít, míg a Zapp csak a saját előfizetőinek tart fenn hálózatot.

Jó tudni, hogy a Székelyfölni településeken - habár mindkét (néha mindhárom) szolgáltató - jelen van, célszerűbb a Vodafone hálózatát választani, mivel nagyobb a lefedettsége Székelyföldön és előfordul, hogy a Vodafone hálózatnak ott is van jele, ahol az Orange-nek már nincs.

A Roaming-ban használt tarifák szolgáltatónként változnak, utazás előtt célszerű ezekről az információs központon keresztül tájékozódni.

Sürgősség esetén a nemzetközi 112 hívható, ahol a többségében magyarok lakta megyékben magyarul is tudó diszpécser válaszolhat hívásunkra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

Erdély biztonságos régió. Nincs szükség a szokásostól eltérő védooltásokra. A korházban a sürgösségi ellátás ingyenes, de bizonyos gyógyszerekért fizetni kell.

Ajánlott balesetbiztosítást kötni, főleg ha extrém kalandokra készül. Romániában a közegézségügyi helyzet jónak mondható komolyabb járványtól nem kell tartani. Felhívjuk a kiutazók figyelmét, hogy habár a jelenleg érvényes egyezmények alapján a magyar állampolgárok számára a román gyógy- intézményekben végzett sürgősségi ellátás térítésmentes viszonosság alapján, erről viszont a román kórházak nem tudnak, illetve gyakran úgy tesznek, mintha nem tudnának.

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

A gyógyszertárak általában 7.00-től 18.00-ig tartanak nyitva.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

Sürgősség: 112

Rendőrség: 955

Mentők: 961

Csendőrség: 956

Tűzoltóság: 981

• Sürgősség:   112
• Rendőrség: 955
• Mentők: 961
• Csendőrség: 956
• Tűzoltóság: 981

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

Élelmiszerboltok,  és áruházak többnyire 8 - 20 óráig tartanak nyitva.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

Tudnunk kell, hogy Erdélyben az élelmiszer jóval drágább mint Magyarországon vagy a nyugati országokban. A nagyobb áruházak kedvezményesebb áron kínálják portékáikat, érdemes a a SPAR, KAUFLAND, AUCHAN, CAREFOUR, SELGROS, METRO üzleteiben beszerezni az élelmiszereket.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

• Autentikus erdélyi kézzel készített és díszített egyedi kerámiák
• fafaragás
• vesszőből fonott tárgyak
• szövet és gyapjú termékek
• cserépedények

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

Románia a külföldi beutazók számára biztonságosnak tekinthető. A két leggyakoribb probléma a gépkocsi-feltörés, illetve -lopás és a zsebtolvajlás. Felhívjuk az utazók figyelmet arra, fokozottan ügyeljenek értékeikre, irataikra, és kizárólag váltó irodában váltsanak pénzt. Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy kisebb helységek környékén álrendőrök próbálkozhatnak a külföldi gépkocsivezetők “megbüntetésével”. Javasoljuk, hogy a Romániába gépkocsival utazók a jármű ajtajait belülről zárják, igazoltatásnál csak akkor szálljanak ki a kocsiból, ha meggyőződtek arról, hogy hivatásos rendőr jár el velük szemben. A rendőrök udvariasak, a viszontigazolást nem tagadják meg.

Figyelem!

Óvakodjunk az autót szabályosan letámadó erőszakos pénzváltóktól, mert nagy kalandban lehet részünk. Már a határ közelében előfordulhat, hogy önmagukat sajnáltatva nagy címletű valuta bankjegy kisebbre váltására kérik az embert, természetesen külföldi rendszámú autóval, választékos öltözettel, hogy hitelesnek tűnjenek. Mostanában (2004. május) már kevesebb ilyennel lehet találkozni, de még sajnos előfordul.

Kerüljük az összes utcai valutázót is, mert kézügyességük határtalan!

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

Borravaló

Vendéglőkben 10%-os borravalót szoktak hagyni a számla értékének megfelelően, amennyiben elégedett a kiszolgálással. A taxisok nem szoktak borravalót elfogadni.

Ünnepek

Január 1-2. Új év

Változó Katolikus és ortodox húsvét hétfő

Május 1. Munka ünnepe

December 25-26. Karácsony

[LAP TETEJÉRE]

Hálózati feszültség

Erdélyben is 220V hálózati feszültséggel működnek az elektromos készülékek, az esetek többségében a hazai földelt dugaljat is lehet használni.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

Részben a nyersanyagpiac beszűkülése, részben a 70-es évekelkerülhetetlen következményeként globalizálódott az erdélyi vendéglátásban a konyhai ajánlat, az asztalra kerülhetõ fogások majdnem mindenike elvesztette sajátosan egyedi ízét. Így vált általánossá pl. a levesek között a Havaselvén részben átlényegült balkáni csorba, ami különben egy igen ízes fogás, ha eredeti recept szerint készül. Ami jellemzõje, hogy gyakorló honában korpaciberével savanyítják. Erdélyben a leleményesebbje, s ezt ma így tálalják a legtöbb helyen, citromsóval savanyítja és kihagyja a vegyes zöldfûszer (sok kapor, zöldpetrezselyem, zellerlevél és a különleges ízt kölcsönzõ lestyán, vagy leustyán, Levisticum officinale a román nevéhez közelebb álló erdélyi kiejtés szerint) közül éppen a dió ízû leustyánt. Van ugyan ennek egy erdélyiesített változata is, ami ugyanúgy hússal és csontlével, sok idényzöldséggel készül, de savanyítás nélkül, tejfölös eresztékkel és helyenként a magyar konyhában felületesen ismert friss tárkonnyal (Artemisia dracunculus) ízesítve. Erdélyi csorbaként szerepel, ha ott van, az étlapon. Ugyanígy lett általános a román konyhától kölcsönzött pacalleves, amivel valószínû azért barátkozott meg az erdélyi ember és különösképpen a székely - aki alkalmasint "följavítja" zellerlevéllel, télire eltett piros paradicsompaprika kockákkal a szín miatt -, mert elkészítése szinte azonos a tárkonyos bárányfejlevesével, csakhogy éppen tárkony nincs benne, helyette bõven van fokhagyma és télire eltett ecetes, zöld erõs paprika.

A köretek általában rizs, valamilyen párolt zöldség, bár amióta elérhetõ áron beszerezhetõ a kiskonyhák számára is olajsütõ, nem hiányzik a hasábburgonya sem, amit Erdélyben szalmakrumplinak neveznek utalva a szalmaszár és a burgonyahasáb hasonló méreteire.

A fõ fogások között különlegességnek számít a kukoricadarából készült puliszka, aminek fõzési, sütési mesterei igazából a román pásztorok, de ugyanígy a gyimesi csángók, akik teljes hétköznapi és ünnepi étrendet tudnak összeállítani belõle tejjel és különféle tejtermékkel. Éttermi étlapon a kímélõ étrend ajánlatai között található leginkább tejfölös, tehéntúrós puliszka, vagy juhtúrós puliszka néven, vagy simán köretként, ha az étlapon a ma már különlegességnek számító, amúgy közönséges pörköltek, paprikások mellé. Érdekes ízkeverék a puliszka körítéssel felszolgált töltike (románul sarmalute), ami nem egyéb, mint a török konyhától kölcsönzött zöld levélbe (bármilyen fogyasztható zöld levélbe) göngyölt, rendszerint darált, fûszerezett, leginkább birka- vagy bármilyen hús. Halas vidéken, s ebbõl kevés van Erdélyben, a puliszkát a Duna-deltából kölcsönzött recept szerint roston sült, fokhagymalével (román neve szerint: muzsdej, olajjal, sóval, ha van kéznél pár csepp fehérborral habosra kevert zúzott fokhagyma) locsolt csuka mellé. Erdélyben bármilyen hal mellé. Marosludas határában tolakodóan csábít egy halcsárda, ki lehet próbálni taviponty változatban. A Felsõ-Maros mentén, Csikban a hegyipisztráng a nem is különösen ritka csemege, a vendéglõsök leginkább a gyilkostói neveldébõl szerzik be. Nem ritka már az Al-dunai süllõ, vagy a tengeri tokfélék sem.

A Székelyföldön rendszerint túros puliszka néven szerepel az étlapokon, s ezalatt minden esetben juhtúrós értendõ. Ha nem az, akkor nem az igazi. Jó rákérdezni. Ritka a desszertek között a gyümölcs, van viszont fagylaltféle, ún. gyümölcskehely, sütemény is korlátozott választékban. A gyümölcskehely rendszerint konzervgyümölcsbõl készül, bölcs dolog elõbb rákérdezni.Fontos pár mondatban az erdélyi konyha - különben már elõfordult - tájszavairól is megemlékezni. Az már nem titok az anyaországi magyar számára, hogy a burgonya az annak tájanként kolompér, a székelységben inkább pityóka a köznapi neve. Az általánosan használt disznótoros (kolbász, májas- és véreshurka, alkalmasint puliszkával felszolgálva) disznó elõtagja tulajdonképpen a jó sertés erdélyi tájneve, mint ahogy a hurkát Erdélyben egyértelmûen lespórolja a köznapi nyelv a véres vagy májas mellõl. A zöldségek közül a már említett petrezselyem, a murok (fehér, illetve sárgarépa), a paszuly (bab), a Székelyföldön általános a román nyelvbõl kölcsönvett, ejtés szerinti árdé, vagy árdéj a paprika nevére, illetve a vinette a padlizsán nevére. Ha tésztafélét mond az erdélyi, azt minden esetben a sült tésztára, süteményre érti, nem a fõtt tésztára, mit laskának nevez. A tájnevek azok, mint látjuk, amelyek hiánytalanul megmaradtak a különben globalizálódó konyhában.

 

[LAP TETEJÉRE]